2024. november 25., hétfő

Egy lendületesebb időszak küszöbén

Milliárdos befektetési ciklusba kezd az újvidéki vízművek, a számla nagy részét maguk fedezik
Jövőre is várhatók hasonló „ásatások” a vízvezeték- és csatornahálózat csöveinek lefektetésekor (Fotó: Dávid Csilla)

A tervek szerint 2011-ben 600 millió dinárt fordítanak a vízvezeték- és 665 milliót a szennyvízelvezető rendszer fejlesztésére. Igaz, a pénz megvan, mégsem lehet tudni, hogy időben kezdődnek vagy fejeződnek-e a tervezett munkálatok.

Ha azt szeretnénk, hogy Újvidéken is olyan minőségű legyen a vízellátás és szennyvízrendszer mint, mondjuk, Hollandiában vagy Németországban, akkor azonnal neki is lehetne kezdeni a városi vezetékek mintegy hetven százalékának újracseréléséhez. Ez, egészen pontosan, két és fél ezer kilométernyi víz-, illetve szennyvízvezeték cseréjét jelentené, s ebből a számításból már világosan látszik: egyelőre jele sem lesz a holland minőségnek az újvidéki rendszerben...

Ennyire messze szárnyaló tervei nincsenek a városi vízműveknek, bár tisztában vannak vele, az évtizedekkel ezelőtt lehelyezett csövek normális élettartama húsz év körüli, azaz nagy részét már tíz évvel ezelőtt indokolt lett volna újra váltani. Mégis, a vállalatban – az idén először – elégedettek a helyzettel, a jövő évi kilátásokkal. Hosszú időszak után ugyanis jövőre fog először előfordulni az, hogy a Vízvezeték- és Csatornahálózat közvállalat saját forrásokból többet fektet majd be az elvégzendő munkálatokba, mint a városi önkormányzat. Munkálatokból pedig lesz bőven, arányosan elosztva jut belőlük a város minden szegletébe, így a közvállalatnál felkészültek a polgárok haragjára, mely jövőre is egyetlen mondatra egyszerűsíti le a komoly beruházásokat: már megint feltúrták az egész várost!

Az idén a város 412 millió dinárt fordított a közvállalat hatáskörében álló munkálatokra, a vízművek ezt az összeget 300 millióval toldta meg. A pénzt a kátyi szennyvízgyűjtő kiépítésére, az Újtelep vízellátásának stabilizálására, a Szabadság híd vízvezetékrendszerének korrózióvédelmére, és más, kisebb beruházásokra költötték el – hangzott el a közvállalat évzáró sajtótájékoztatóján. Köszönhetően többek között az idei vízdrágításnak is, ugyanis 2010 folyamán sikerült egy olyan befektetési keretet létrehozni, melyben az elmúlt évhez képest háromszor annyi pénzzel, 901 millió dinárral vesz részt a közvállalat. A város a maga részéről 365 millió dinárral segíti a tervbe vett munkálatokat.

– Az elmúlt tíz év legnagyobb befektetési ciklusát indítjuk el. Célunk, hogy anyagilag szilárd lábakon álló vállalatot hozzunk létre, lassan körvonalazódni látszik, s ez azért jelentős, mert csak így lehet biztonságos és zavartalan a vízellátás – fogalmazott Branko Bjelajac, a közvállalat igazgatója.

A tervek szerint 2011-ben 600 millió dinárt fordítanak a vízvezeték-, és 665 milliót a szennyvízelvezető rendszer fejlesztésére. Ami az utóbbihoz kapcsolódó projektumokat illeti, a legtöbb pénzt a kátyi másodlagos szennyvízelvezető és a dél-telepi levezető kiépítése emészti majd fel, a Telepen a Sime Matavulj utcánál kezdik majd a munkálatokat, s a negyed északi része felé haladnak tovább. Péterváradon, az Ivan Mažurović utcánál is lesznek munkálatok. A vízhálózati munkálatok közül az adiceiek, a Temerini útiak, a Zombori és Európai sugárútiak lesznek a legjelentősebbek. A távolabbi tervek között szerepel még a szerémségi oldalon egy vízgyár kiépítése is, melyet várhatóan az Európai Beruházási Bank fog hitelezni.

Hogy időben kezdődnek vagy fejeződnek-e a munkálatok, soha nem lehet tudni. A projektumok elkészültek, a pénz megvan, de mint azt a közvállalat igazgatója is elismerte, a szükséges engedélyek megszerzése miatt olyan bonyolult bürokratikus procedúrákon kell minden egyes beruházás előtt átesni, hogy sosem lehet tudni, ezek egy vagy hat hónapig tartanak-e.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás