Az 1970-es években Újvidéket az akkori nagy ország legtöbbet ígérő városaként emlegették, legfőbb ismertetőjeként széles sugárútjait nevezték meg. Az időközben idesereglett emberáradat miatt ezek a sugárutak ma szűk utcácskákra emlékeztetnek, ha a város nem építene újakat, lehetetlenné válna az amúgy is akadozó gépjárműforgalom.
A legújabb sugárút most épül, a Futaki utat, azaz az Újtelep városrész legutolsó utcáit és a nemrégiben kiépített Szabadkai sugárút Limánig nyúló szakaszát köti majd össze. Az új útvonalnak köszönhetően lerövidül majd az utazás a város nyugati része és a hamarosan megépülő új híd között, így a terv szerint a többi sugárút valamelyest „fellélegezhet” majd. A Zombori sugárút 1850 méteren nyílegyenesen szeli keresztül a Telep városrészt, az útjába eső építményeket – beleértve a családi házakat is – ledöntötték vagy majd csak ezután rombolják le.
Srđan Petrić, a Városépítési Intézet tulajdonjogi kérdésekkel megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a Futaki út és a József Attila utca közötti szakaszon már megoldottak minden tulajdonjogi kérdést, az építkezés javában folyik. Nagyjából 150 polgár kapott kisebb-nagyobb kártérítést a sugárút „útjába eső” telkéért. A felvásárlás már 1994-ben megkezdődött, fokozatosan történt, a városi költségvetés telítettségének függvényében. Ezen a szakaszon többnyire kertek voltak, összesen 15 házat kellett lebontani. A pénzen sokan ugyanitt vásároltak lakást, a sugárút mentén kiépülő új lakóházakban. A terv szerint összesen 2100 új lakást építenek a sugárút mentén. A válság előtti időkben a telküket beruházóknak átengedő polgárok a létesítendő épület nagyjából 20 százalékát kapták meg ebben a városrészben levő házukért. A Telepnek ezen a részén a lakások négyzetmétere nagyjából 900 euróba kerül, de a válság miatt a beruházók akár pár száz euróval olcsóbban is hajlandók eladni, így mérvadó és precíz becsléssel aligha tudunk szolgálni.
A Zombori utcának a József Attila utca és a Limán közötti szakaszán mintegy 80 telken történik majd a sugárútépítés, 50 tulajdonossal már kiegyeztek, a többi harminc placc – amelyeken 16 fészert, mellékhelyiséget, házat vagy házrészt kell majd lebontani – még a lakók tulajdonában van.
A Telepen élő polgárok már korábban is tudták, hogy telkük, házuk helyén a város új sugárutat tervez, ennek ellenére megtörténhet, hogy a Városépítési Intézetből mostanáig még nem küldtek hivatalos értesítést azoknak, akiknek udvarán keresztülhalad majd a sugárút.
Az új sugárút gyökeresen megváltoztatja majd a Telep lakóinak életét, ez nem vitás. A változásra viszont szükség van – tetszik ez vagy nem tetszik a lakóknak –, ugyanis az autók száma egyre emelkedik, és a város közlekedési összeomlás előtt áll.
A Városépítési Intézet mindig arra törekszik, hogy a polgárt meggyőzze: előnyösebb, ha önszántából átadja telkét a városrendezési terv megvalósítása érdekében! A tulajdonosnak – ha csekélynek találja a felkínált kártérítést – joga van nemet mondani, kötheti az ebet a karóhoz. Ebben az esetben bíróság dönt, mindig az intézet javára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyenfajta akadékoskodásból senkinek sincs haszna, a polgár mindenképp az eredeti felbecsült érték körüli összeget kapja meg, az eljárás viszont két-három évig is elhúzódik, ami senkinek sem áll érdekében. A Hadži Ruvim utcában például egy tulajdonos a felbecsült értéknél jóval többet követelt házáért. Az épületet nem bontották le, és most szembetűnően „kiugrik” a házsorból, megnehezíti a közlekedést. Ha egy ilyen ház ellehetetleníti az építkezést, az expropriációs, azaz kisajátítási folyamat keretében kilakoltatás és bontás következik a kormány közérdekvédő határozatának és a bírósági döntés értelmében, de mint már említettük, ez egyik fél számára sem előnyös megoldás, és a gyakorlatban csak elvétve történik meg...
