Péter, Kotor utca: Én aztán nem vagyok hajlandó függeni valakitől, ha csatlakoznánk a távfűtési hálózatra, akkor a Távfűtő Művektől függene, hogy mikor és mennyit fűtenek. Jusson csak eszünkbe az év elei gázhiány! Túl kockázatos invesztíció lenne, nem támogatom az ötletet, még akkor sem, ha az egész utcám beleegyezne, és ezért olcsóbban megúszhatnám. Most gázra, fára, szénre, áramra, azaz mindenre fűtök, idényenként – így, kombinálva – nagyjából 20 ezer dinárból kijövök.
Milena, Jovan Oros utca: Igen, én mindenképp benne lennék a távfűtés bevezetésébe, különösen most, miután ilyen drasztikusan megdrágult a gáz. A téli hónapokban most nagyjából 100 eurót költünk havonta fűtésre, a távfűtés egész biztos olcsóbb lenne. Elegem van már a mindenféle kályhákból, tüzelgetésekből és mindenből, ami az ilyenfajta fűtéssel jár, ha lehetőségem lenne arra, hogy egyszer és mindenkorra megoldjam ezt a kérdést, hajlandó lennék pénzt költeni rá.
Esad, Petőfi Sándor utca: a téltől függően a hideg hónapokban 200-250 eurót költök havonta a fűtésre, gázzal tüzelek. Mindenképp bevezetném a távfűtést, ha felkínálnák, már érdeklődtem is; olyasmiket hallottam, hogy az én házam esetében – ha egyedül csinálnám – 7500 euróból kijönnék. Ha az utcában mindannyian akarnák a távfűtést, biztos olcsóbb lenne. A nyolcvanas évek végén 9000 márkát fizettem a gázért, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy a távfűtés bevezetése megtérülő beruházás lenne.
István, Petőfi Sándor utca: Egy falra épített, víz nélkül működő, közvetlen hőt leadó gázkályhával fűtök egy kis házat, nagyjából 40 négyzetmétert. Ez – attól függően, hogy melyik téli hónapról beszélünk – havonta 3-5 ezer dinárba kerül. Még az energiatakarékos kályha mellett is a nagyon hideg hónapok 6000 dinárba is belekerülnek. Jó ötletnek tartom a távfűtés bevezetését, de hogy mi fizessük ki úgy, mint annak idején a gázbevezetést!? Utána kellene számolni, hogy pontosan hány év múlva térülne meg a befektetés, és hogy mennyire lenne kifizetődő. A városi fűtés a legolcsóbb, hosszabb távon biztos kifizetődne... (Fotó: Ótos András)
