Az újvidéki Távfűtő Művekben megtartott sajtótájékoztatón Vladimir Jelić igazgató és Josip Polc, a hőenergia-termelési és hőenergia-forgalmazási részleg vezetője bejelentették, hogy a Toplana még az idén áttér arra a jól bevált díjszabási és szolgáltatásmegfizettetési formára, amelyet Európában már régóta – sok helyen már több évtizede – alkalmaznak.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy eleinte csak a lakóépületek ( a Toplana a város épületeinek háromnegyedét fűti) fűtőházaiba, később pedig a lakásokba is kalorimétereket, azaz energiafogyasztást mérő berendezéseket szerelnek, és mindenki annyit fizet, amennyit fűt. Az idei évtől – tehát – a tömbépületek fogyasztását külön-külön számlázzák, az összeget pedig elosztják a lakások számával, tekintetbe véve természetesen a négyzetméterek számát is. Ez az első lépés a korszerűsítési folyamatban, a végcélt az elkövetkező években valósítják meg, ha majd a lakások fűtőtesteire rászerelik az energiaelosztó berendezéseket, a hőszabályozó szelepeket és a kalorimétereket, és mindenki a saját fűtését fizeti majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lekapcsolhatjuk majd a lakatlan szobákat a rendszerről, amikor pedig több hétre telelni megy a család, akkor beállíthatják, hogy a lakás hőmérséklete akkora legyen, hogy ne fagyjanak be a csapok és a virágok. Ezt most is megtehetjük ugyan, de a fűtésszámlán nem változtathatunk, mert az egész város fogyasztásának ránk eső részét kell fizetnünk, közös lónak pedig tudjuk, túros a háta.
A fűtési szolgáltatás költségeinek mintegy 70 százalékát az elhasznált hőenergia képezi, ennyit takaríthatunk majd meg, ha elzárjuk a radiátorokat. A Toplanában biztosak abban, hogy Újvidék példáját követi majd a többi szerbiai nagyváros is, hiszen így földgázt takaríthatunk meg, amiből egyre kevesebb van a világban. Ha a lakók a sajátjukat fizetik majd, egész biztos odafigyelnek arra, hogy mikor és mennyit szellőztetnek, és hogy kicserélik-e az elkorhadt, szelelő hőszigetelést az ablakok, ajtók mellett.
A közvállalat vezetői ismertették az idénre tervezett nagyberuházásokat is, ezek közül az ún. Északi Hőtelepen építendő két új, egyenként 58 mW teljesítényű kazán építése a legfontosabb. Egy keringettető szivattyútelepet is kiépítenek itt, minderre a német KfW fejlesztési bank biztosítja a 740 millió dináros hitelkeretet. Az Északi Hőtelepet a rendszer többi részével összekötő csővezetéket városi pénzből építik 320 millió dinárért, ezekből a beruházásokból a Rotkvarija városrészben, továbbá a Felszabadulás sugárút páratlan oldalán élő polgároknak lesz közvetlen hasznuk. A Slobodan Jovanović sugárút alatt felújítják a korhadt hővezetéket, az Újtelepen ugyanis gyakran azért nincs fűtés, mert csőrepedés történik ezen a vezetéken. Ez nagyjából 110 millió dinárba kerül majd, és a Toplana kasszájából fizetik.
A tavalyi évvel kapcsolatban elmondták, hogy fennállása óta a Távfűtő Művek először maradtak energiahordozó nélkül (ukrán gázbotrány), soha nem történt annyi csőrepedés, mint tavaly, és a földgáz sem drágult még egyszer sem akkora arányban, mint 2009-ben. A lakásokat azonban mindig melegen tartották. Az évet 100 millió dinár veszteséggel zárták, de ha nem kellett volna visszafizetniük a félmilliárd dinár korábbi – az előző vezetőség hibája miatt felgyülemlett – adósságot, veszteség nélkül gazdálkodhattak volna.
Két kilométernyi fővezetéket rekonstruáltak a Felszabadulás sugárút alatt, a Zombori sugárút alatt 2 kilométer új csőrendszert építettek. A válság ellenére is a fűtésszámlákat tavaly 82 százalékban sikerült megfizettetniük, köszönetet mondtak azoknak a polgároknak, akik rendszeresen fizetik a fűtést.A Toplana költségeinek 70 százalékát az energiahordozók vásárlása jelenti, 24,5 százalékot költenek beruházásokra, javításokra, fogyóanyag beszerzésére, a maradék 5,5 százalékot a dolgozók bérei emésztik fel. Az önkormányzat vonatkozó döntésének értelmében az idén még jobban csökkentik a dolgozók fizetését, mindenekelőtt a vezetőségben és az adminisztrációban dolgozók járandóságait, ők 20-30 százalékkal kevesebb pénzre számíthatnak, mint korábban. A termelésben és a terepen dolgozó munkásokat a szigorítás nem érinti.
