Az Újvidéken élő nemzetiségi kisebbségek művelődési egyesületeinek pénzelésében bekövetkezett változásokkal, illetve az ezekből fakadó kedvezőtlen körülményekkel kapcsolatban tartottak tegnap közös sajtótájékoztatót a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben a Petőfi, a Šafárik (szlovák) Művelődési Egyesület és a Ruszin Művelődési-Oktatási Egyesület elnökei.
Báthori József, a magyar egyesület elnöke elmondta, példátlan helyzetbe kerültek a szóban forgó egyesületek, egyrészt a pénzelési politika megváltoztatása, másrészt pedig a városi önkormányzat bánásmódja miatt.
– A városi költségvetés, egészen 2000-ig, finanszírozta az egyesületek költségeinek hetven százalékát. Ezt követően a pályázatok írása vált a pénzszerzés egyik formájává, de az egyesületek emellett részesültek továbbra is anyagi támogatásban, azáltal, hogy a város számára rendkívül jelentős intézmények csoportjába sorolták be őket. A most előállt helyzet kétségkívül a legrosszabb – ezt a csoportot is megszüntették, s az összes nemzetiségi kulturális egyesületet a többi művelődési tevékenységgel foglalkozó civil szervezettel vették, úgymond, egy kalap alá.
Báthori szerint ez rendkívül igazságtalan eljárás, mivel az ilyen civil szervezetek támogatási összegekre pályázásának egyedüli feltétele, hogy legalább hat hónapja foglalkozzanak kultúrával. Ez, enyhén szólva, nem megfelelő hozzáállás azok az egyesületek miatt, melyek már több mint fél évszázados múltra, hagyományra, értéképítésre tekintenek vissza.
– A példaként kell megemlítenem, hogy az ugyanarra a keretre pályázó szervezetek között, a Petőfi, Šafárik mellett, ott van az Exit is, s mindnyájunk előtt ismeretes, mennyi pénzt von majd el ez a projektum – magyarázta a Petőfi elnöke.
Érdeklődtek a városi önkormányzat illetékeseinél a változással kapcsolatban – melyről, mellesleg, egyetlen írott értesítést sem kaptak mindeddig, csupán telefonon „odaszóltak“ több ízben az egyesületeknek – ám épkézláb magyarázatot nem sikerült kapniuk, csupán azt tudták meg, ezentúl a rezsiköltségek kifizetésére fordítandó pénzt is pályázat útján kell megszerezniük, ami már abszurdumnak számít.
– Sokatmondó a város hozzáállása is az egész kérdéshez. Az, hogy nem méltattak bennünket különösebb figyelemre, az, hogy egyetlen hivatalos értesítést sem kaptunk, s az, hogy konkrét kérdéseinkre csupán egy-egy mosolyt kaptunk válaszként. Úgy döntöttünk, a három egyesület közös levelet intéz majd a városi önkormányzathoz, melyben részletes indoklást kér a finanszírozási elv módosításának okairól, emellett, a városi képviselő-testülettől kérni fogják egy olyan döntés meghozását, mely ezeket az egyesületeket újra a városi költségvetés közvetlen hatáskörébe helyezné vissza.
Báthori elmondta, elkeseredetten kell tudomásul venniük azt, hogy a várost egyre kevésbé érdekli a multikulturalizmus, s annak ápolása.
Hasonlóképpen vélekedett Pavel Križ, a Šafárik, és Vladimir Vislavski, a Ruszin Művelődési Egyesület elnöke is. Križ aláhúzta, az előállt helyzet egyáltalán nem európai szellemiségű közegként mutatja be a tartomány fővárosát, amilyennek azt a városvezetés hirdetni szokta.
A művelődési egyesületeknek, a város döntése alapján, február 15-éig kell benyújtaniuk pályázataikat az éves tevékenységük során tervezett projektumaik megvalósítása, magyarán, a szükséges pénz megszerzése érdekében. Az egyesületeknek, a jelek szerint, nem fog gondot okozni a projektek elkészítése a jelzett határidőn belül, ám nem túl derűlátók a tekintetben, hogy jóvá is hagyják majd számukra az igényelt összegeket. Az elbírálás után fog majd kiderülni, mit jelent valójában ez az új, kizárólag pályázás útján történő pénzelés, az egyesületek vezetőinek véleménye azonban egybehangzó: a valódi kérdés arra vezethető le, sikerül-e majd a fennálláshoz szükséges minimumot biztosítani?
