Tünde: Nekünk teljesen megfelel – árban is, és másban is – ez a hely, ahol lakunk, 50 eurót fizetünk, és igazából mindenünk megvan, amire szükségünk van. Próbáltam lakást bérelni, de lehetetlenség 80-90 euró – plusz rezsiköltségek – alatt találni olyant, amely nem valami nyomortanya, hanem úgy-ahogy elfogadható. Ismerőseim közül néhányan állami diákotthonban laknak, de oda csak jó átlaggal lehet bejutni.
Orsolya: Újvidéken nagyon magasak a lakásköltségek, nagyon jó tanulmányi átlageredmény kell ahhoz, hogy bekerüljünk az állami kollégiumokba. Remélem, hogy az új diákotthonba majd könnyebben bejuthatunk, azaz hogy alacsonyabbra teszik majd a mércét. Mivel szerbül tanulunk, nagyon nehéz kilences átlagot teljesíteni. Kollégáim többsége bérelt lakásban lakik, kb. 100 eurót fizetnek havonta, csak kevesen élnek állami otthonban. A több kollégiumi hely mindenekelőtt a szülőknek jelentene hatalmas segítséget.
Nikoletta: Az Apáczai Diákotthonnak eléggé kicsi a kapacitása, 42 lánynak és 32 fiúnak ad szállást, ugyanakkor tudjuk, hogy rengeteg magyar egyetemista tanul Újvidéken. Szükségünk lenne arra, hogy segítsük a szülőket, azaz, hogy lefaragjuk költségeiket, biztos vagyok abban, hogy ha lenne több hely a diákotthonokban, több egyetemista jönne tanulni a székvárosba. A bérelt lakások ára leginkább attól függ, hogy mekkora a távolság az egyetem és a lakás között, rezsivel együtt nagyjából 100-120 eurót fizetnek ismerőseim.
Jutka: Kollégáim, ismerőseim többnyire bérelt lakásban laknak, ez azért előnytelen, mert nagyon drága. Ha olcsóbb lakást bérelnek, akkor az nagyon távol van az egyetemtől, ilyenkor számításba kell venni a buszköltséget és az időveszteséget is. A telepi albérletek már messze vannak a limani egyetemi várostól, gyalog nehéz megközelíteni. Az új diákotthon azért lenne jó, mert az arányok változhatnának: sokkal több egyetemista lakhatna kollégiumban, nem kellene lakást keresniük.
(Fotó: Ótos András)
