A Ratno ostrvo újvidéki vízlelőhely másodpercenként 700 liter vizet biztosít a város számára, a Városi Hőerőmű mögötti telken helyezkedik el, a kőolaj-finomító közelében. Kapacitása kibővíthető, a város jövőbeni zökkenőmentes vízellátása leginkább az itt levő szivattyúk vízkitermelésétől függ.
Március 22-ét, 1993 óta a víz nemzetközi napjaként tartják számon a világon, a 2005. és 2015. közötti periódust pedig a víz évtizedének nyilvánította az ENSZ. Ebből az alkalomból Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke és a vízművek illetékesei ellátogattak a vízlelőhelyre, ahol a bővítés lehetőségéről tájékoztatták az újságírókat.
Jovanović emlékeztetett arra, hogy az ENSZ adatai szerint ma nagyjából egymilliárd ember nem jut napi rendszerességgel tiszta ivóvízhez, vízlelőhelyeink megőrzésére különös figyelmet kell fordítanunk!
Tavaly megkezdődtek a terepi hidrogeológiai vizsgálatok a környéken, a városi költségvetésből az idén 30 millió dinárt fordítanak a vízlelőkapacitások fejlesztésére.
A Ratno ostrvo vízlelőhelyen másodpercenként 1000-1200 literrel több vizet lehetne kitermelni, mint most, tekintetbe véve a város növekedésének ütemét, ez a mennyiség elég lenne a lakosság ellátására az elkövetkező 30-40 évben.
Néhány évvel ezelőtt nagyobb mennyiségű fűtőolaj folyt ki a hőtelep rendszeréből, azóta is ömlöttek már ki ártalmas vegyszerek a vidéken. A bővítésre előlátott telken most haszonnövényeket termesztenek, ezeket növényvédő vegyszerekkel kezelik, a mérgek ugyancsak leszivárognak a szivattyúk beömlő nyílásáig. A közeljövőben mindez ellehetetleníti majd Újvidék vízellátását, az átfogó városrendezési terv ezért kizárólag a vízművek létesítményeit látja elő ezen a részen. A telektulajdonjogi kérdések azonban még megoldatlanok, a város sürgős megoldást keres.
Branko Bjelajac, a Városi Vízművek igazgatója szerint a kérdéses telek alatt fekszik Újvidék jövője, a nyilvánosságnak mindenképp oda kell figyelnie arra, hogy mi történik itt! Az egész környéket védelem alá kell helyezni, nem lenne szabad megengedni semmilyen építkezést, homokkiaknázást vagy hasonló szennyező tevékenységet, ez bármelyik, több százezer embernek otthont adó város vízlelőhelyének esetében így van! Az ún. Lukina barának nevezett résznek, ahol a vízlelőhelyek elhelyezkednek, mindenképp városi tulajdonba kell kerülnie – véli Bjelajac igazgató.
