Az újvidéki Arena mozit 1969-ben nyitották meg, akkor a legmodernebb filmszínháznak számított a térségben, azóta sok ezer sikerfilmet mutattak be itt. Az évtizedek során azonban a mozi „elvesztette csillogását”, a belgrádi Art vista filmdisztribúciós cég most felújítja.
A rekonstrukciós munkálatokat – amelyek pillanatnyilag az épület betonkonstrukciójának átépítését jelentik – tegnap megtekintette Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke is, körbejárta a most bombatámadás utáni állapotra hasonlító betonvázat, a mozi labirintusain keresztül Zoran Cvetanović, az Art vista igazgatója kalauzolta. A látogatás után adott helyszíni nyilatkozatát Jovanović rövid történelmi beszámolóval kezdte, elmondta, hogy az első újvidéki mozit 1908-ban nyitották meg, Tivoli volt a neve, a mai Vajdasági Múzeum épületében működött. Az első igazinak számító újvidéki moziteremben 1910 januárjában vetítettek először filmet, azóta a városban sok mozi nyílt: Rex, Apolo, Odeon, Luxor, és – természetesen – az Arena mozi is. – Az idősebbek meséiből kiderül, hogy az Arena annak idején nemcsak az akkori Jugoszlávia, hanem a Balkán-félsziget legkorszerűbb mozija volt. A filmvetítési technológia fejlődésével azonban a mozi és felszerelése elavulttá vált, ez nemcsak az Arenára vonatkozik, hanem a többi szerbiai mozira is. Térségünkben rossz volt a filmvetítés módjait szabályozó jogszabály, azt se tartották be, amit törvénybe foglaltak, az általános szegénység és a kalózkiadványok elszaporodása megtették a magukét... A kinematográfiába igencsak keveset fektettünk be, ez az iparág gyakorlatilag összeomlott. Mindezek miatt Újvidék elveszítette az Arena mozit is, de az idén ismét megnyitják – vadonatúj formában! Hat ultramodern vetítőtermet alakítanak ki a meglévő épületben, az új mozi ismét a legkorszerűbb lesz a Balkánon. A mozi megnyitásának időpontja objektív okok miatt tolódott el (eredetileg áprilisra tervezték), de nem is kell sietni, az a fontos, hogy jó minőségű mozit kapjunk! – mondta Jovanović.
Az „objektív okok” alatt mindenekelőtt a mozi épülete alatt talált régészeti leleteket, azaz egy temető maradványit kell érteni, amely miatt, azaz az archeológusok tevékenysége miatt az építkezésnek szünetelnie kellett.
Cvetanović elmondta, hogy a régészek valóban gyorsak voltak, feljegyezték a feljegyezni valót, fényképeztek, magukkal vitték azt, amire szükségük volt. Gondot jelent még a talajvíz is, ez a probléma a főbejárattól jobbra lévő pincerészben a legkifejezettebb.
A hat új termet a meglévő nagy terem kettéosztásával, és a termet körbevevő folyosórendszer átépítésével, falak felemelésével alakítják ki. A megszokott, hollywoodi kasszasikerfilmek vetítése mellett az alternatív filmek rajongóira is gondolnak majd, fesztiváli filmek, alacsony költségvetésű szerzői alkotások, művészi filmek és egyebek vetítését is tervbe vették.
Hálátlan dolog megjósolni a megnyitó időpontját, ugyanis az építkezés során bármilyen akadályra ráfuthatunk, de arra fogunk törekedni, hogy a megnyitó ünnepségre szeptember 1-jéig sor kerülhessen – mondta az igazgató.
Az új moziban a legnagyobb terem nagyjából 500 férőhelyes lesz, a két középső teremben, amelyek egymás tükörképei lesznek, 162-162 ülőhely lesz. Az alsó szinten kiépítendő két teremben 71-en, azaz összesen 142-en élvezhetik majd a filmeket, az emeleten lévő kisterem 56 mozikedvelő számára biztosít majd helyet. Az új mozit tehát összesen 1015 férőhelyesre tervezik, az Arena régi termében 650 ülőhely volt. Az üléssorok közötti távolság legalább 120 centi lesz, korábban a sorok közti távolság egy méternél is kevesebb volt. A mozi felújítására legalább 1,75 millió eurót fordítanak, a pénz felét az épület átalakítására, renoválására, felét pedig a legmodernebb vetítőberendezések és hangfelszerelés beszerzésére fordítják.
Újságírói kérdésre válaszolva Cvetanović elmondta, hogy a temető feltárása miatt a mozi semmiképp sem válhat „szellemmozivá”, hiszen a sírkert korábban is ott volt, és mégsem volt gond a kísértetekkel. Azért mindenesetre hívunk majd papot – mondta viccelődve, majd hozzátette: Amerikában, vagy máshol, ahol a történelem pár száz évet jelent, áshatnánk amennyit csak akarnánk, nem találnánk semmit. Egy olyan gazdag múltú városban viszont, mint a miénk, már nagyon régen élnek emberek, az épületek alatt sok minden van, így halottak is.
Aleksandar Jovanović emlékeztetett arra, hogy a Templomudvar és jóformán az egész belváros alatt is temető van, ez teljesen természetes egy olyan településen, mint Újvidék.
