Hat és fél éve várnak a bírósági döntésre a 2007. szeptember 13-án Nagykikinda és Novo Miloševo (Beodra) közötti úton bekövetkezett balesetben elhunyt öt zentai egészségügyi nővér, valamint a sofőr és útitársa hozzátartozói. A zentai Laskovity József a feleségét, Juditot veszítette el a tragikus napon, mint mondta, a bírósági eljárás elhúzódása, majd újrakezdése miatt mind a mai napig nem született jogerős ítélet a balesetet okozó Stevica Gabor traktorista ügyében.
– Amíg a bíróság nem tesz pontot az ügy végére, márpedig az elmúlt több mint hat évben szerintem régen be lehetett volna fejezni a büntetőeljárást, addig egyetlen áldozat hozzátartozója sem kérhet kártérítést az elszenvedett kimondhatatlan fájdalomért, amit átéltünk. Elsősorban nem az esetleges kártérítésről van itt szó, részemről biztosan nem, hanem inkább arról, hogy amíg nem fejezi be a bíróság az ügyet, én magam sem tudom lezárni életem legtragikusabb periódusát.
Az ügyben engem képviselő ügyvédtől annyit tudtam meg, hogy a traktorista elleni büntetőeljárás a törökbecsei községi bíróságon kezdődött, ahol az ügyet vezető bíró első fokon három és fél év börtönbüntetésre ítélte a hét halálos áldozatot követelő súlyos közlekedési szerencsétlenség okozóját. A traktorista fellebbezett az ítélet ellen, amit a másodfokú szerv helybenhagyott, megsemmisítette az ítéletet, és az ügyet visszautalta újratárgyalásra. Időközben a bíróságok átszervezése nyomán megszűnt a törökbecsei községi bíróság. Az eset a nagybecskereki alapfokú bírósághoz került, ami teljesen új eljárást és minden bizonnyal további időhúzást és éveket jelent.
Mintegy másfél éve az ügyvéddel elmentem a nagybecskereki bíróságra, amikor az ügyben a bíró meghallgatta az egyik szakértő véleményét. Ez nem tartott negyedóránál tovább, azóta sem mozdult előbbre az ügy. Ekkor találkoztam személyesen is a vádlottal, Stevica Gabor traktoristával, aki bocsánatot kért és részvétét fejezte ki a feleségem elvesztéséért. Igazából nem tudok rá haragudni, bár hat év fájdalma bennem van. Azt mondta az illető, hogy már ő is szeretné, ha a bíróság pontot tenne az ügy végére, eddigre már leülte volna a rászabott ítéletet. A bíróságaink lassúsága érthetetlen, a tehetetlenségük a békés polgárokat is kizökkenti a nyugalmukból, példa erre az elmúlt napok tüntetései az újvidéki bíróság előtt. A tartományi ombudsmanhoz is fordultam, bár mint mondták, a bírósági ügyek lassúsága ellen az ombudsman sem tehet sokat. Nem sok remény van rá, hogy idén, hét év után végre ítélet fog születni az ügyben. És ha netán kártérítési kérelemmel magánpert indítok, akkor arra vajon még hány évet kell majd várni?
Feleségem elvesztése után két évig nem tudtam magamhoz térni a fájdalomtól, a fiaim tartották bennem a lelket. Ők ma már a saját életüket élik, én meg nyugdíjas vagyok. A betegségem miatt nem dolgozhattam tovább a postán, viszont a rokkantnyugdíjat sem kaptam meg. A feleségem, Jutka után mint munkanélküli kapok egy kevés családi nyugdíjat, ebből próbálok meg valahogyan kijönni – mondta Laskovity József.
Tragédia szeptember 13-án
Az öt zentai egészségügyi nővért és egy potyautast szállító kombi 2007. szeptember 13-án a kora reggeli szürkületben, fél hat tájban nagy sebességgel – a becslések szerint 120 km/órás tempóval – száguldott a nyílt, egyenes úton Beodra és Nagykikinda között. Tapasztalt mentős sofőr, Boros Tibor ült a jármű kormánykerekénél, de a hajnali szürkületben nem vette észre időben az utat keresztben elzáró, veszteglő dupla traktorpótkocsit, az utolsó pillanatban fékezett ugyan, de már nem tudta elkerülni az ütközést, amely olyan hatalmas erejű volt, hogy a csöves kukoricával megrakott második pótkocsit leszakította az elsőről. A kombi eleje teljesen összeroncsolódott, a benne ülő utasok pedig a borzalmas erejű ütéstől egy kivételével szörnyethaltak. A traktorista azzal védekezett, hogy lefulladt a traktorja, és nem tudta újraindítani, és azért maradt az úttesten keresztben a hátsó pótkocsi, állítólag megpróbálta figyelmeztetni a közeledő kombit a veszélyre, de eredménytelenül. A balesetben Laskovity Juditon kívül életét vesztette Fodor Ida, Szigeti Ibolya, Gubik Julianna és Csernák Ilona, valamint Boros Tibor sofőr és útitársa, Nagy Róbert. Az ütközést egyedül Retek Valéria élte túl.