A felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet fennállásának 22 éve alatt a tavalyi év volt a legnehezebb, a cég léte, fennmaradása is veszélyben forgott. A gondokról és a túlélés esélyeiről Sándor József igazgatóval beszélgettünk:
– Az eltelt több mint két évtizedben a Napredak túlélte a háborút és a hiperinflációs éveket, a gazdasági válságot és minden más bajt, de jött a 2013-as rendkívül nehéz év. A nagy mezőgazdasági terményforgalmazók kiterjesztették csápjaikat a kisebb közösségekre is, felvásárlóik és magforgalmazóik mindenütt ott vannak, és óriási konkurenciát jelentenek az olyan kisebb cégek számára, mint amilyen a felsőhegyi is.
A tavalyi évre rányomta bélyegét az aflatoxinbotrány is, ami a tej és a kukorica forgalmazását drasztikusan visszavetette. Drámaian érintett bennünket a kukoricakereskedelem megbénulása, hiszen szövetkezetünk évi forgalmának több mint 60 százalékát, közel kétharmadát a kukorica forgalmazása tette ki. Tavaly egyszerűen nem lehetett a kukoricával kereskedni, említésre méltó mennyiséget nem adtunk el. A másik nagy érvágást a magyarkanizsai malom csődje okozta, a többszöri tulajdonosváltás után sem állt talpra a malom. Nagy mennyiségű búzánk maradt kifizetetlen, a kár több millió dinárra rúg. Búzatermelőinket ugyan kifizettük, de nincs, akin behajtsuk a jogos követeléseinket, és ebből is tetemes hiánya keletkezett a Napredaknak.
A nagy bajok ellenére túléltük a tavalyi évet, és megpróbálunk idén pozitívan gazdálkodni. Az erős konkurenciaharc azonban tovább éleződik. Bedőlt a vetőmagpiac. A magforgalmazók kiszorították a kis terjesztőket. A feldolgozóipar is bekeményített, a mezőgazdasági nyersanyagok forgalmazói örülhetnek, ha a korábbi években megszokott 7-8 százalék árrés helyett 2-3 százalék marad. Ilyen alacsony haszonkulccsal hosszú távon csak a legnagyobbak tudnak fennmaradni. Azok a cégek életképesek, amelyeknek saját földjük is van, vagy a hagyományos szövetkezeti forma mellett más kiegészítő jövedelemforrással is rendelkeznek.
Idén a küzdelem tovább éleződött, a meglévő konkurencia mellett újabbak jelentkeztek. A külföldi beruházók friss tőkével, jobb fizetési feltételekkel magukhoz tudják csábítani a termelőket. Az elmúlt évtized mezőgazdasági politikájának eredménye már látszik, a nagyobb gazdaságok meg tudtak erősödni, és már számlaképesek, tehát forgalmi adót fizetnek, és részt tudnak venni a közvetlen kereskedésben, nincs szükségük közvetítőkre, a miénkhez hasonló szövetkezetekre. Nekünk maradtak a kistermelők, akiknek folyamatosan szükségük van hitelre, legyen az vetőmag vagy műtrágya, amit azután a termésből fizetnek vissza. A termelés hitelezésének ez a formája igen kockázatos, rossz termés esetén a földműves nem tud törleszteni.
A tornyosuló gondok ellenére tovább dolgozunk. Sajnos idén sem megy a kukorica. Tavaly jó termés volt, de itthon drágább a kukorica, mint a világpiacon. Ettől kezdve a kukorica nem kell senkinek, csak a takarmánygyárak vásárolják a tengerit. A sörárpa felvásárlása egy cég, a Maltinex kezében van, de eddig rendszeresen fizettek. A piaci feltételek miatt csökkent a sörárpa ára, míg tavaly 20 dinár volt kilója, idén 18 dinár körül lesz. Szövetkezetünk 50 hektárról 400 tonna árpát vett át, amelynek a kifizetése a jövő hónap első dekádjában várható.
Az árpa után kezdetét vette a búza betakarítása is, de még nagyon az elején járunk. A felvásárlók sem jelentkeztek áraikkal, kivéve a csantavéri Gebi takarmánygyárat, amely forgalmi adóval együtt 17,28 dinárt kínál a kenyérgabona kilójáért – mondta többek között Sándor József.
