Csalóka a jelenlegi időjárás, hiszen a levegő hőmérséklete messze felülmúlja a sokéves átlagot. Akik tehetik, elzárják a távfűtés radiátorait, minimálisra csökkentik a gázfogyasztást, és a szilárd tüzelővel is úgy spórolnak, ahogy lehet. Kétségtelen, hogy az évek múlásával az energiahordozók egyre drágábbak lesznek, s ez a jövőben várhatóan csak fokozódhat.
Persze, ha beköszönt az igazi tél, amelyet a váteszek januárra és februárra jeleznek, muszáj lesz mindenkinek valamilyen megoldást találnia. Akik megtehették, még a nyáron beszerezték a szenet és a tűzifát. Ők kétszeresen is jól jártak, mivel a kánikulában olcsóbban megvehető a tüzelő, ezenkívül nyugodtan várhatják az esetleges zimankót. Akiknek erre nem volt pénzük, napjainkban járják a fatelepeket, vagy a magánforgalmazóknál érdeklődnek, elsősorban a keményfa iránt.
A zentai kereskedelmi vállalat fatelepe immár több mint ötven éve forgalmazza a fát és a szenet, de a kereslet ma már meg sem közelíti azt az időszakot, amikor egyetlen szezon előtt és alatt olykor 20 000 tonna szenet értékesítettek. Ma már ennek csak egy töredéke, nagyjából 1100–1200 tonna és ugyanennyi űrméter fa talál vevőre. A zentai távfűtés megépítése és a gázhálózat bővítése ugyanis „elszipkázta” tőlük a vevőket.
Mellesleg a felhozatal sem a régi. Napjainkban legnagyobb mennyiségben kolubarai fás szenet kínálnak tonnánként 5600 dináros áron, míg a kiváló minőségű krekai lignitért 9700, a mosott, szárítottért 9500 dinárt kell fizetni. Legdrágább a csak nagyon ritkán érkező, a vásárlók körében kőszénként emlegetett barnaszén. Annak ellenére, hogy tonnája 13 000 dinár, amint megérkezik a nyerges vontató, a teljes mennyiség még aznap elkel.
A hasított bükk, akác és tölgy ára feldarabolva, házhoz szállítva 5600 dinár.
A fentiekből egyértelműen kiviláglik, hogy a vevő ugyanazzal a tüzelőanyaggal háromszor melegszik: amikor fizetnie kell, amikor behordja, majd amikor a fa és a szén végső felhasználásra kerül.
