Branko Trandafil, a zentai Potisje Kikötői Vállalat igazgatója nem állította, csak fenntartás nélküli véleményét közölte, amikor megemlítette, hogy szerinte a jelenleg általa vezetett cég az egyik viszonylag ritka példája a sikeres privatizációnak. Az új tulajdonos ugyanis nem a vásárláskor befektetett pénz minél gyorsabban történő kivonását tűzte ki célul, hanem komolyan vette saját régebbi nyilatkozatát, miszerint a Potisje tevékenységén nem akar változtatni, csak a korábbi szintet igyekezik magasabbra emelni és több más termelési és szolgáltatási ággal bővíteni.
– Tavaly négy hatalmas raktárat építettünk, s ezzel 6500 négyzetméter új tárolási területet hoztunk létre – magyarázta Branko Trandafil. – Már előkészületben van újabb 3250 négyzetméter lefedése, de bizonyos adminisztratív akadályok miatt kénytelenek voltunk leállítani ezt a beruházást.
– Meggyőződésünk szerint ugyanis a zentai Potisje rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek nemzetközi szintre emelhetik ezt a tiszai kikötőt. Az eddig sem volt vitás, hogy a vízi úton történő szállítás a legolcsóbb, s a szakemberek számítása szerint az észak-vajdasági körzetből évente 100–120 ezer tonna gabonát juttatnak el az újvidéki, illetve a belgrádi kikötőbe, ahol uszályokkal továbbítják a külföldi vevőnek. Ugyanezt meg lehetne Zentáról is tenni, s ezzel megkímélnénk a száz, illetve százhetven kilométernyi közutat a kamionok által történő rongálástól. Ennek a beruházásnak egyébként más előnye is van. Amennyiben megnövekedik a forgalom a zentai kikötőben, újabb berendezésekre és ezzel együtt munkaerőre lesz szükség.
A Potisje igazgatója azt is elmondta, hogy a cég jelenlegi tulajdonosa még néhány, jelentősebb beruházást tervez. Többek között szándékában van egy növényi olajat feldolgozó üzem létrehozása, a gáztöltő állomás üzembe helyezése és a betongyár kiépítése is. – A jelenlegi, az Europetrol által bérelt üzemanyagtöltő állomásról igen hamar bebizonyosodott, hogy jelenlegi méreteiben nem felel meg a szükségleteknek, tehát mindenképpen bővíteni kellene, mert a cukorrépa-feldolgozási idényben a teherjárművek olykor kénytelenek sorban állni az üzemanyagért – állítja.
– A fejlesztési program egyik sarkalatos része az olajfeldolgozó üzem lenne. Összesen 9000 tonna kapacitású tartályt tervezünk a talajszint alá helyezni, s azokat megfelelő csővezetékkel összekötnénk a kikötővel. Ez rendkívül megkönnyítené a tervezett évi 25 000 tonna késztermék uszályokba való szivattyúzását, illetve vízi úton való elszállítását. Amennyiben sikerül megvalósítani a következő tervet, legalább egytucatnyi munkás alkalmazására lesz lehetőség. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat egy etilalkoholgyárat is szándékozik Zentára telepíteni.
– Összességében hány új munkahelyet nyitnának?
– A hozzávetőleges számítások szerint legalább száz új dolgozóra lenne szükség, s a jelenlegiekből senkit sem bocsátanánk el. A Potisje és még néhány vállalat tulajdonosa ugyanis azt vallja, hogy a világgazdasági válság miatti siránkozás helyett fejleszteni kell a meglevő kapacitásokat, valamint új ötleteket szükséges megvalósítani – mondta végül Branko Trandafil.
