Már a községi költségvetés elfogadása előtt Nataša Ademi, a Zentai Községi Tanács mezőgazdasági kérdésekkel megbízott tagja felvetette, hogy meg kellene alakítani a mezőgazdasági fejlesztési alapot. Szó sincs semmiféle új ötletről, hiszen Szerbiában eddig negyvennégy község igyekezik ily módon lendíteni a földművelés és az állattenyésztés fejlődésén.
• Hogyan működnek ezek az alapok? – kérdeztük Nataša Ademit.
– A kezdeményezés a köztársasági Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumtól indult. Nem csupán politikai szólam ez a részükről, hiszen az elképzelés szerint három éven keresztül konkrét pénzmennyiséggel támogatnák a községek ilyen irányú törekvéseit. Az első évben az induló tőke felét a helyi önkormányzat, a másik felét pedig a minisztérium adná. A következő esztendőben a szaktárca 20, a harmadik évben pedig 30 százalékkal csökkentené saját anyagi hozzájárulását.
• Miért nem tarja a fele-fele arányt?
– Részben a pénzhiány miatt, másrészt pedig abból a megfontolásból kiindulva, hogy remélhetőleg növekedni fog az érdeklődés a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló alapok iránt, s a minisztérium rendelkezésére álló keretből többfelé kell majd pénzt juttatni. A harmadik ok lehet, hogy már a második évben a mezőgazdasági termelők által a községi alaptól igényelt hiteleket törleszteni kezdik, tehát viszonylag rövid idő alatt ez az intézmény önfenntartóvá válik.
• Mekkora az esély, hogy Zentán is megalakul az alap?
– Szerintem igenis valós a lehetőség, hiszen az idei községi költségvetés 4 millió dinárt irányoz elő erre a célra. Persze, egy ilyen volumenű akciónál a 4+4 millió dinár, ha nem is elenyésző, de a várható igényekhez viszonyítva kevés, viszont ha nem mozdulunk el a kezdettől, akkor még ennyivel sem járulhatunk hozzá Zenta mezőgazdaságának fejlesztéséhez.
Nataša Ademi tájékoztatása szerint öt ágazatban: a konyhakertészetben, a gyümölcstermesztésben, a tej- és hústermelésben, a termékek/termények értékesítésében és a falusi turizmus kialakításában, illetve fejlesztésében lenne lehetőség hitelezésre: – Tekintettel arra, hogy egyes községekben már működik a hitelezésnek ez a formája, a minisztérium pontos mércéket állított fel a törlesztést, a kamatlábakat és a visszafizetés megkezdésének időpontját illetően. A hiteleket egy helyi bizottság ítélné oda, azzal, hogy a kihelyezési javaslatot a minisztériumnak kell jóváhagynia.
• Miért nem közvetlenül a minisztérium foglalkozik ezzel a témával?
– A vezető szakemberek úgy vélték – szerintem nagyon helyesen –, hogy a községekben sokkal jobban tudják az illetékesek, melyik ágazatban van nagyobb szükség – vagy éppen lehetőség – a fejlesztésre, s az adott körülményeket szem előtt tartva tárgyilagosabb elbírálásban részesíthetik a pályázókat – mondta Nataša Ademi.
