Az egykor állami, majd társadalmi tulajdonnak nevezett nagybirtokok felbomlása után a visszaszármaztatási eljárás részbeni befejezését követően a megmaradt szántóföldek visszakerültek az állam tulajdonába. Ennélfogva a velük való teljes körű rendelkezési jog a mezőgazdasági minisztériumot illeti meg. A három évvel ezelőtti földtörvény számos fogyatékosságot rejtett magában, s részben ez az oka annak, hogy az állami földek bérlésével kapcsolatosan sok visszaélés történt.
Kovács József, a zentai önkormányzat mezőgazdasággal megbízott munkatársa elmondta, hogy az új földtörvény egyik újdonsága a hatáskörök decentralizációja. Az önkormányzatok ugyanis a korábbinál lényegesen nagyobb jogok kaptak a mezőgazdasági földterületek használatát, rendezését és védelmét illetően. –Tudni kell, hogy az állami földek bérleti díjának egy része az önkormányzatokat illeti, de ezeket az eszközöket kizárólag a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítására lehet használni – magyarázta Kovács József. –A baj ott van, hogy az elmúlt két évben a bérlőknek alig egynegyede fizette ki a bérleti díjat. Ennélfogva az önkormányzatok is a várt összegnek csupán az egynegyedéhez jutottak.
A legtöbb helyi önkormányzat szívesen indított volna eljárást a díjbeszedést illetően, de ez a jog kizárólag a minisztériumot illeti. Hogy ők miért nem követelték a pénzt, azt nem tudjuk.
• Milyen újdonságokat tartalmaz még a törvény?
– Lényegében továbbra is a mezőgazdasági minisztérium kezében van minden döntési jog, hiszen annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatok illetékes bizottsága március végéig köteles elkészíteni a folyó évre vonatkozó programot, azt a minisztérium hagyja jóvá. Mint említettem, ugyanez vonatkozik a bérleti díj beszedésére és az árverés pályázati szövegére is. Ezért gyakorlatilag a pályázatok az egész ország területén egyformák.
Kovács József szerint a pályázati feltételek egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy a pályázás első körében részt vevők jogosultságát nem az új földtörvény alapján határozza meg, miszerint csak helybeli természetes és jogi személyek vehettek volna részt az árverésen, hanem, akár korábban, bárki jelentkezhet a licitációra. Pedig ez igen fontos szempont, ha azt szeretnénk elérni, hogy elsősorban a helybeliek jussanak a bérleményhez és ne a spekulánsok kezébe kerüljenek a termőterületek.
A szakember azt ugyan nem tette szóvá, de a közelmúltban is volt példa rá, hogy az „idegenek” irreálisan magas bérleti díjat kínáltak fel, így egyszerűen kizárták a versenyből a reálisan gondolkodókat. Persze, mint utólag kiderült, könnyen emelték a tétet a „jövevények”, mert eleve abból indultak ki, hogy úgysem fognak semennyit fizetni.
A minisztérium pedig az ilyen esetekkel kapcsolatban jószerivel semmit sem tett.
