Az ország politikai vezetői szinte folyamatosan azt szajkózzák, hogy immár az Európai Unióba való belépés küszöbén állunk. Annak ellenére, hogy ez nem egészen igaz, a mezőgazdáknak (is) gyorsított ütemben készülniük kell(ene) erre az esetleges lépésre.
• Mit tehetnek a mezőgazdák a belépési előkészületek folyamán? – kérdeztük Kovács Józsefet, a Vajdasági Gazdakörök Szövetségének elnökét.
Kovács József
– A földművesek egymagukban nem remélhetnek átütő sikert. Az előkészületek során jelentős feladat hárul ugyanis a községekre, hiszen Szerbia agrárállam, s Vajdaságra ez még inkább jellemző. Az EU-ban a farmergazdaságok a versenyképesek, hiszen a hagyományos termeléssel ellentétben rugalmasabban tudnak alkalmazkodni az új körülményekhez. A fejlett országokban a földművesek és állattenyésztők nem egymaguk keresik a legjobb megoldást, hanem korszerű szövetkezetekbe tömörülnek. Nekünk is ezen az úton kellene elindulnunk, de ezt megelőzően Szerbiának, az európai mércék szerint, meg kellene reformálnia a mezőgazdaságot.
• Milyen téren kell szerepet vállalnia a községnek?
– Elsősorban megfelelő projektumokat kell előkészíteni, mert azok nélkül semmiképpen sem közelíthetjük meg az EU mezőgazdasági fejlesztésre előirányozott pénzforrásait. Mindenképpen ki kell dolgozni a középtávú programot, s ezt a tevékenységet a községnek kellene irányítania. A községeknek a továbbiakban serkenteniük kell az új, nyugati elvekre épülő szövetkezetek létrehozását. Segítséget kell nyújtaniuk a gazdálkodás módjának a változtatásában, vagyis tudatosítaniuk kell a mezőgazdasági vállalkozókban, hogy a versenyképesség növelése érdekében szükséges az alapeszközökbe és gépekbe, az öntözésbe való beruházást, új technológiát kell bevezetni, új haszonnövényeket szükséges meghonosítani, s nem utolsósorban fel kell készülni a tájjellegű termékek előállítására.
• A felkészülés során mit tart még lényegesnek?
– Igen fontos, hogy minél előbb megkezdjük a gazdák szervezett, intézményes képzését, mert az EU-ba való esetleges belépés után a képzett, vállalkozó szellemű gazdáknak lesz legnagyobb esélyük a talpon maradásra. Sajnos a földművesek képzése napjainkban is csupán alkalomszerűen, távlati tervek nélkül történik, s ez elfogadhatatlan. Végül: a mezőgazdasági minisztérium, több község és számos prominens szakember azt javasolja, hogy minden községben meg kellene alakítani a mezőgazdasági osztályt vagy ügynökséget, amelynek a falu és a mezőgazdaság fejlesztése lenne a feladata. Erre vonatkozóan több jó példát találhatunk. Kragujevacon és Leskovacon osztályt, Nagykikindán ügynökséget hoztak létre, és az eddigi eredményeik biztatóak – mondta Kovács József.
