Mindenszentek közeledtével egyre nagyobb a sírkertek látogatottsága. Aki teheti, rendezi hozzátartozói örök nyughelyét, s legkésőbb elsején és másodikán, vagyis mindenszentekkor vagy halottak napján, koszorút, vagy akár egy szál virágot visz a sírra. Vannak azonban olyan „hozzátartozók” is, akik évek óta nem jártak a temetőben.
Zentán három – a városi, az alsóvárosi Szent Anna és a pravoszláv – temetőben alusszák örök álmukat, akiket a Teremtő magához szólított. Az alsóvárosiban azonban rohamosan fogy a hely.
Gulyás Béla, a temető bérlője elmondta, hogy több mint 4000 sírhely van a Szent Anna temetőben és már csak a keleti és a déli részén találhatók szabad helyek. A keleti részen van ugyan egy hektár üres terület, de a törvény értelmében azt csak háború, vagy tömeges áldozatokkal járó elemi csapás esetében szabad megnyitni.
• Nagyon sok elhanyagolt sírt láthatunk...
– Sajnos, egyes hozzátartozók kevés figyelmet szentelnek erre a kegyeleti feladatra, mi pedig egyszerűen képtelenek vagyunk elvárt rendet tartani. Másrészt a mi feladatunk az utak és ösvények karbantartása, a sírokat csak akkor takarítják a munkatársaink, ha a hozzátartozók külön megállapodnak velük.
– A törvény értelmében tíz év után az elhanyagolt sírhelyeken végezhető temetés, de ez meglehetősen érzékeny dolog. Volt ugyanis rá példa, hogy egy évtizedek óta nem gondozott sírhelyet újrahasznosítottunk, akkor jelentkeztek a rokonok és nagy patáliát csaptak. Annak ellenére, hogy jogilag kikezdhetetlen volt a mi döntésünk, emberi szempontokat szem előtt tartva saját költségünkön elvégeztük az exhumálást.
• Hogyan kerülhető el az ilyen kellemetlenség?
– Ha valaki megváltja a sírhelyet, ahhoz mi nem nyúlhatunk. A tíz évre szóló helybérlet 4300 dinár, ami az egyházközség jövedelmét képezi. A zentai Szent Anna temetőben vannak olyan sírhelyek, amelyek már száz évesnél is idősebbek, de nincs jogunk újrahasznosítani, mert a hozzátartozók rendszeresen kifizetik a tízéves bérletet. Ha azonban lejár a porladási idő, utána még három év áll a rendelkezésre, hogy valamiképpen felkutassuk a hozzátartozókat és felhívjuk a figyelmüket. Ez azonban legtöbb esetben nem megoldható, mert vagy kihaltak már az utódok is, vagy számunkra ismeretlen helyre költöztek.
• Gyakran látni azt is, amint az egyik sír letakarításakor az emberek a mellette levőre rakják a szemetet...
– Sajnos, ez ellen mi semmit sem tehetünk, hiszen nem lehet minden látogató mellé egy temetőcsőszt állítani. Az ilyesmi az emberek lelkiismeretére van bízva. A tapasztalatok azt mutatják, hogy „nem vagyunk egyformák”. És ez vonatkozik azokra is, akik nem átallják a másik sírról lelopni a virágot, a gyertyát, a mécsest, vagy éppen a virágcserepet. Mit lehet az ilyesmire mondani? Lelkük rajta...