Zentán a polgárok egy csoportja arra szeretné rábírni az önkormányzat illetékeseit, hogy emlékparkot és sportpályákat alakítsanak ki a Thurzó Lajos Általános Iskola környékén, a vasúti sínek mentén. A majdani Thurzó Lajos emlékparkban az elképzelések szerint különféle rekreációs tevékenységekre alkalmas létesítmények kapnának helyet. A tervek között több sportpálya, valamint jégpálya, szánkózódomb és játszótér kialakítása is szerepel, de egy nagy kiterjedésű parkot is létrehoznának a rendezésre váró területen.
A majdani Thurzó Lajos emlékparkkal kapcsolatos múlt heti megbeszélésen Tót Imre, a kezdeményező bizottság elnöke kiemelte, elképzelésük alapján a szóban forgó területen nemcsak Zenta, hanem a környék legszebb parkját alakítanák ki. Mint mondta, a 8299-es parcellán évtizedekkel ezelőtt libaúsztató, utána szeméttelep, majd nádas is volt, az utóbbi időben pedig a fiatalság különféle negatív megnyilvánulásainak fészkévé vált. Kiemelte: az említett területen olyan övezetet álmodtak meg, amelyen különféle, márciustól szeptemberig virágzó fák lennének, a közepén pedig egy több tíz méter magasságú fa. Az elképzelések szerint a terület északi részén egy játszótér kapna helyet, ami kétszer akkora lenne, mint a városközpontban lévő játszótér, a második szakaszán sakkozásra, valamint asztaliteniszezésre alkalmas asztalokat helyeznének el, a harmadik részen pedig két-három sportpálya kapna helyet. A Thurzó-iskola előtti területen szeretnének megépíteni egy nyári színpadot, a Dr. Gerő István utcánál pedig kialakítanának egy 40-50 jármű számára helyet adó parkolót a vasúton túli részen, míg az iskolától délre egy másik parkolót létesítenének. Ezenkívül helyet kapna itt egy szánkózásra alkalmas domb és egy jégpálya is, amelyen – ahogyan Tót Imre mondta – jégkorongozni is tudnának a fiatalok, valamint egy futballpálya is. A park közepén vagy a Thurzó-iskola előtt kapna helyet az emlékpark névadójának, Thurzó Lajosnak a szobra – magyarázta Tót Imre, aki a projektum pénzelésével kapcsolatban kifejtette: a kezdeményezők szerint a projektum elindulásához a községnek kellene biztosítania az anyagi eszközöket, de a továbbiakban tartományi és köztársasági, sőt magyarországi és európai uniós pályázati forrásokra is számítanának.
Tandari Ferenc, a Thurzó Lajos Általános Iskola pedagógiai vezetője, a kezdeményezés aláírója kifejtette: a kezdetektől fogva jó ötletnek tartotta az elképzelést, ráadásul mivel az említett terület környékén nem nagyon vannak sportpályák, ezért az iskola vezetősége is támogatja a projektumot. Mint mondta, jó volna, ha lenne egy olyan hely, ahol a gyermekek össze tudnának jönni, és együtt tudnának sportolni, majd hozzátette, az új pályákat nemcsak a környéken élő gyerekek tudnák használni, hanem a város más részein élő gyermekek is.
Szabó Palóc Nándor, aki szintén aláírta a kezdeményezést, elmondta: számításaik szerint az adott területen elférne egy kézilabda-, egy röplabda- és egy kosárlabdapálya is, ami jelentős mértékben hozzájárulna a fiatalok rekreációs igényeinek kielégítéséhez, ezért polgárként és sportemberként is támogatja a projektumot. Mint mondta, a környéken 5000 polgár él, akiknek sajnos nincsenek sportolási lehetőségeik, mert az iskola udvarában ugyan van sportpálya, de az nem mindenki számára elérhető. Kiemelte: az új pályákat minden korosztály képviselői használhatnák.
Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere kifejtette: a projektumtervvel kapcsolatban sok olyan kérdés vetődik fel, amelyekre most még nem látják tisztán a válaszokat. Leszögezte: támogatja az ötletet, de kétségei vannak afelől, hogy a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben milyen lépésekkel tudnának vele előrehaladni. Mint mondta, fontossági sorrendet kell felállítani, ugyanis az utcák járhatóvá tétele és a Thurzó-iskola felújítása is nagyon fontos feladat. Hozzátette: az idén legfeljebb a terület feltöltésének, valamint fásításának megkezdését tartaná elképzelhetőnek, illetve esetleg egy olyan hatástanulmány elkészítését, amely megkönnyítené a pályázást a szükséges anyagi források előteremtésére.
Tuza Valéria, a Községi Közigazgatási Hivatal Városrendezési és Kommunális Osztályának vezetője elmondta: nagyon örül annak, hogy a polgárok rendezni szeretnék a területet, úgy véli azonban, a projektumterv megvalósítására nem a legszerencsésebb lokációt választották ki, ugyanis a hatályban lévő előírások értelmében a vasúti sínektől 25 méternyi távolságban semmilyen objektumot nem lehet felépíteni. Elmondta: azt, hogy egy-egy területet milyen módon lehet rendezni, a városrendezési terv határozza meg, amelynek módosítása, illetve egy-egy terület átminősítése, valamint az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése rendkívül hosszadalmas folyamatot igényel. Leszögezte: mivel az adott terület nem képezi teljes egészében a község tulajdonát, nem valószínű, hogy a tervezett objektumok elférnének azon a részen, amelyek a tulajdonába tartoznak, ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben döntés születik a terület rendezéséről, akkor az arra vonatkozó terveket szakembereknek kell kidolgozniuk, hogy azok minden hatályos jogszabálynak és előírásnak megfeleljenek.
A vita folytatásában felszólalt mások mellett Borbély Ferenc, a község alpolgármestere, Rácz Szabó Márta, a Kertek helyi közösség tanácsának elnöke és Sóti Ferenc, a Zentai Gazdakör elnöke is, akik támogatták a terület rendezésére vonatkozó kezdeményezést, ám aggályaiknak adtak hangot a projektum megvalósíthatóságával kapcsolatban. A jelenlévők végül egyetértettek abban, hogy a kezdeményezésnek az adott terület rendezésére vonatkozó célkitűzése fontosabb a kidolgozott projektumterv megvalósításánál, ezért leszögezték, amennyiben a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a projektumterv jelen formájában nem kivitelezhető, akkor a területet más módon ugyan, de mindenképpen mielőbb rendezni kell.
