Hónapokkal ezelőtt a nyilvánosság elé került a szövetkezetekről szóló törvény, de ezen a téren azóta sem történt előrelépés. A szakágazatok, elsősorban a gazdakörök jó néhány megjegyzést fogalmaztak meg a tervezettel kapcsolatban, az illetékesek azonban mindeddig egyáltalán nem reagáltak.
• Mit kifogásolnak a leendő szövetkezeti törvényben? – kérdeztük Kovács József agrármérnököt, a Vajdasági Gazdakörök Szövetségének elnökét.
– Elöljáróban el kell mondani, hogy nincsenek súlyosabb kifogásaink a tervezetet illetően, de ha a kitételek gyakorlatba történő átültetését vesszük alapul és elemezzük az esetleges következményeket, az a véleményünk, hogy még szükségesek bizonyos módosítások.
• Például?
– A tervezet szerint a szövetkezet dolgozói is tagok lehetnek. Ez – szerintünk – azért nem jó, mert esetleges visszaélésekre ad lehetőséget. Tudni kell ugyanis, hogy az új típusú szövetkezeteknél döntő tényezőként jelentkezik a szolgáltatások és a termelés, illetve a termékek bizonyítottan nemzetközileg elfogadott minősége. Nos tehát, ha a szövetkezet dolgozói, akiknek kötelessége a beszállított termény minőségének tárgyilagos ellenőrzése, egyben maguk is tagok, tehát termelők, illetve szolgáltatást nyújtók, akkor könnyen megeshet, hogy nem alkalmazzák a minőség-ellenőrzés kötelező mércéit. Egyébként van már példa, hogy egy szövetkezetbe belépett jószerivel az egész család, és gyakorlatilag átvették az ellenőrzést, aminek következményeként a családhoz nem tartozó tagok lassan lemorzsolódtak, vagyis elhagyták a szövetkezetet.
A Vajdasági Gazdakörök Szövetségének elnöksége továbbá azt is kifogásolja, hogy a törvénytervezet lehetővé teszi egy termelőnek több szövetkezetbe való belépését. Ez elvileg rendben is van, hiszen például akik tehénfarmmal rendelkeznek, tagjai lehetnek a tej-, a takarmány-, a tejfeldolgozó szövetkezetnek is, hiszen tevékenységükben mind a három ágazat jelen van. Azt azonban nem tartjuk helyesnek, hogy egyazon személy több tejszövetkezetben is tag legyen, mert ezzel tulajdonképpen csökken, vagy éppen kétségessé válik a konkurencia kialakulása. Márpedig a versengés egyik alaptétele a minél jobb minőségű termelés, illetve szolgáltatásvégzés kialakulásának.
Kovács József szerint az sincs rendben, hogy a törvénytervezet kétszer négy évre korlátozza a szövetkezet igazgatójának megbízatási idejét.
• Más aggályok?
– Napjainkban nem könnyű jó igazgatót találni. Álláspontunk szerint ha valaki megfelel a követelményeknek, mindaddig vezesse a szövetkezetet, amíg a tagság erre alkalmasnak találja. Ha pedig rossz az igazgató, egyszerűen le kell váltani.
Legnyomósabb észrevételünk azonban mégis az, hogy a törvényt konkrétan kell megfogalmazni, s ha elfogadják, legyen mindegyik szövetkezet számára kötelező. A többféleképpen értelmezhető megoldás miatt ugyanis könnyen megeshet, hogy a szövetkezetek egymástól eltérő alapelvek szerint alakulnak, ami gyakorlatilag lehetetlenné teheti az együttműködést, a piacon való közös fellépést, tehát egyáltalán a fejlődést. Márpedig a szövetkezések célja a fejlődés, és nem csak a tömörülés – magyarázta a Vajdasági Gazdakörök Szövetségének elnöke.
