Szokatlan nyilvántartást vezetnek a zentai kommunális vállalat m ű szaki osztályán az évközi vízvezeték-javításokról. Ahol ugyanis szükség van a szerel ő k munkájára, a várostérképen azt a helyet piros ponttal jelölik meg. Vannak utcák, amelyeket csak az elmúlt esztend ő ben kénytelenek voltak végig kipöttyözni.
Korponai Tibor műszaki igazgató elmondta, hogy a szárnyvonalak esetében szinte kizárólag ott a probléma, ahol a hatvanas évek végétől a hetvenes évek elejéig törpehálózatot építettek a polgárok a saját pénzükből. Az elmúlt negyven év alatt a horganyzott csöveket igencsak megviselte a Zentán eléggé agresszív talajvíz, és ezért lépten-nyomon kilyukadnak.
– Legalább ötven kilométernyi vezetéket kellene felújítani, pontosabban helyettük újat építeni. A régieket ugyanis felesleges munka volna kiásni, hiszen azok már semmire sem használhatók – magyarázta a műszaki igazgató. – Ezenkívül csaknem 10 kilométeren ki kellene cserélni a 160–500 milliméter átmérőjű főnyomócsöveket, mivel pörgetett azbesztbetonból, közismertebb nevén szalonitból készültek, s azóta a szakemberek megállapították, hogy az azbeszt káros az egészségre.
• Mennyibe kerülne a város vízvezeték-hálózatának felújítása?
– Hozzávetőleges számítások szerint legalább másfél millió euróba kerülne csak a kivitelezés. A főtervek egy kisebb része már elkészült, de a többire is el kellene készíteni a teljes dokumentációt. Ezenkívül csaknem teljes egészében változtatni kellene a város vízellátásának koncepcióján, hiszen amikor a körgyűrű épült, kénytelenek voltak igazodni a törpehálózatok adta körülményekhez.
Korponai Tibor azt is elmondta, hogy a kommunális vállalat „saját szakállára” nem nyúlhat a témához, mert elsősorban a város vezetőségének kellene eldöntenie, hogy milyen vízvezeték-hálózat megépítését szorgalmazza. Azonkívül komoly pénzösszeget volna szükséges előteremteni. Tudomásunk szerint a község idei költségvetése erre vonatkozó tételt nem tartalmaz. Amint azt Bóbán Józseftől, a kommunális ügyekkel megbízott tanácstagtól megtudtuk, 25 millió dinárral tudják támogatni a zentai közvállalatok, illetve a kkt által alapított intézmények pályázatait. Tudvalevő ugyanis, hogy a különféle tartományi és köztársasági alapoknál való pályázáshoz biztosítani kell a 30 százalék önrészt. Más szóval ez azt jelenti, hogy az idén a kommunális vállalat, az Elgas, a Thurzó Lajos Közművelődési és Oktatási Központ és az óvodák alig valamennyivel több, mint 80 millió dinárra pályázhatnak sikerrel, mert ennyire futja önrészként a költségvetésben elkülönített összeg. Ez pedig fele annak a pénznek, amennyit a vízvezeték-hálózat korszerűsítése felemésztene. Annál is inkább, mert bizonyos részek, mint például a leendő sportcsarnok, a nyugati ipari övezet, a dohánygyárral és a KTC bevásárlóközponttal, továbbá a volt Május 1-je birtok csupán a saját kútjaikra támaszkodhatnak, mert a városi vezetékek nem jutottak el odáig.
• Képes lenne-e a kommunális vállalat saját erejéből elvégezni ezt a munkát?
– Nekünk, a rendelkezésünkre álló műszaki felszereltséggel, évekre volna szükségünk, hogy egy ekkora vállalkozásnak a végére járjunk. Elméletileg tehát, ha valaki rendelkezésre bocsátaná a szükséges másfél millió eurót, csak úgy lehetne viszonylag rövid idő alatt felhasználni, ha a kivitelezés nagyobb részét pályáztatással megválasztott más, nagyobb cégre bíznánk – mondta Korponai Tibor.
