A törökkanizsai községhez tartozó Majdán falucska keleti peremén nem túl magas domb emelkedik ki a síkságból, de immár tizenegy éve szolgáltat feltárni valót egy lelkes kis régészcsapatnak, akik nyaranta egy-egy hónapra kitelepülnek ide, és centiméterről centiméterre próbálják megfejteni a domb titkát. E helyt már a XI-XII. században templom, kolostor és temető is létezett. A régészeti ásatások már eddig is gazdag építészeti és tárgyi leleteket produkáltak.
III. Béla királyunk által veretett domború bronz pénzérme
A látogatóknak és újságíróknak Snežana Stanimirov Grčki régész készségesen elmagyarázza, mit is tártak fel az eltelt négy hétben:
– A kolostorkomplexum feltárásán dolgoztunk. Az egykori templomépület mellett kolostor állt mellékhelyiségekkel, itt voltak a szerzetesek lakófülkéi, a konyha, az ebédlő stb. Ezeknek az alapjai jól kivehetők a talaj felső rétegének az eltávolítása után. A valamikori templom, vagy inkább templomok. Az évszázadok során a különböző okokból elpusztult templomokat újjáépítették, és köré temetkeztek. Az elmúlt években már több száz sírt feltártunk, de idén nem foglalkozunk a sírokkal, kizárólag a XII. századra tehető épületek alapjait, falmaradványait tártuk fel a Templomdomb déli lejtőjén.
Több épületrész alapját tártuk fel. Falak gyakorlatilag nem maradtak meg, a környékbeli építkezésekhez hordták el a téglát, legtöbbet az óbébai templom építésére használtak fel. A kolostorépületek fő falai 80, a közfalak pedig 30 centiméter szélesek. Az épületek kora a XII. századra tehető, ugyanis II. és III. Béla király pénzérméi kerültek elő. Ez a kor a második és harmadik keresztes háború kora, amikor a keresztes hadak átvonultak erre. Akkoriban élték virágkorukat a bánáti kolostorok. A Pogány-éren és a Maroson dereglyékkel, vízi úton szállították a sót a Kárpátokból. Akkoriban igen jövedelmező volt sóval kereskedni, a só a pénzt is helyettesítette, mindenre be lehetett cserélni.
Középkori épületalapok
Az ásatásokat a Művelődési Minisztérium, a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság és a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet támogatta. Évről évre nehezebb előteremteni a feltáráshoz szükséges pénzt, reméljük, jövőre hosszabb ideig dolgozhatunk a Templomdombon – mondta Snežana Stanimirov Grčki, aki férjével, Sava Stanimirov Grčkivel a kezdetek óta részt vesz a feltárásban.
Az évek folyamán több mint félezer sírt tártak fel és gyűjtötték össze leletanyagukat. Az ásatások visszatérő vendége Neda Dimovska, a Szabadkai Városi Múzeum antropológusa, a csontok szakértője.
– Az idén kevesebb munkám akadt a csontokkal, mert nem folytattuk a temetők, a sírok feltárását. Ezúton szeretném azonban felhívni a közvélemény figyelmét a Szabadkai Városi Múzeumban Mesélő emberi koponyák címen májusban megnyílt kiállításra. A legtöbb kiállított csontlelet éppen innen került elő. A koponyacsontok tanulmányozásával mi antropológusok sok mindenre tudunk következtetni. A csontok elbeszélik az egykori itt élt emberek sorsát, magukon viselik az elhunyt életében szerzett betegségeket, sérüléseket és különböző elváltozások nyomait. Meg tudjuk állapítani az egykor élt személy korát, nemét, betegségeiket, hogy mitől szenvedtek haláluk előtt. A leletek között sok a reumás és egyéb csontelváltozás. Több mint ötszáz teljes és mintegy ezer töredékes csontvázat vettünk leltárba. A csontok egy részét itt Majdánon a régészházban őrizzük – mondja Dimovska.
NE HORDJÁK EL A HOMOKOT!
A feltárást végző szakemberek nyomatékosan kérik a polgárokat, hogy ne hordjanak el homokot az ásatások helyszínéről és környékéről, mert azzal súlyos károkat okoznak a leletekben. Egyébként a régészeti leletek károsítói 400 000 dinárral büntethetők.
