(Fotó: Gergely József)
Szokatlan károkról számolt be lapuknak néhány zentai és környékbeli kertész, gyümölcstermesztő, akik csöpögtető öntözőrendszert alkalmaznak a fák vízutánpótlására, amire különösen az idei rendkívül forró nyáron igen nagy szükség volt. A kemény falú, nagy nyomást is elviselő alkatáncsöveket egymás után, sorozatban kilyukasztotta valamilyen állat. A lyukak méretéből és alakjából, a fúrás módjából egyértelműen kitetszik: a tettes minden bizonnyal harkály.
Vidékünkön három nagyobb testű harkály – a nagy fakopáncs, a balkáni fakopáncs és esetleg a zöldküllő – jöhet számításba mint potenciális elkövető. A tűhegyes csőrű, a legkeményebb fát is kifúró harkály látszólag könnyedén elbánik az 1-2 mm vastag falú alkatáncsövekkel is. Felmerül a kérdés, hogy miért furkálják ki a harkályok a műanyag locsolócsöveket. A nyári rekkenő hőségben azt gondolhatták a gazdák, hogy a leleményes madarak a szomjuk enyhítése érdekében mentek neki a vízvezetékcsöveknek. A madarak számára kirakott ivóvíz ellenére tovább folytatódtak a lyukasztások, a csövek meglékelése a hűvös őszi idő beálltával sem maradt abba. Nyilvánvaló, hogy a harkályok nem inni szeretnének a locsolócsövekből, hanem táplálék, farontó rovarok, rovarlárvák után kutatnak. Bizonyára nem a nyomás alatt lévő csöveket lékelik meg, mivel a kispriccelő víz megzavarná ténykedésüket. A harkály, amikor táplálékot keres, megkopogtatja a fa kérgét, ha a visszhang üreget sejtett a kéreg alatt, akkor azt megbontja. A kiszáradt, kéreg nélküli fatörzseket is megfúrja, jó hallásának köszönve meghallja a fában rágó férget, érzékeli a rágás kiváltotta rezgéshullámokat. Az üres alkatán csöveket kopogtatva a visszhangból a harkály minden bizonnyal arra a (téves) következtetésre jut, hogy érdemes lehet megfúrni a csövet. Úgy tűnik, a sorozatos sikertelen táplálékszerzési kísérlet sem tántorítja el a harkályokat attól, hogy újra és újra próbálkozzanak. A harkálykárok kivédésére volt, aki földdel fedte be a csöveket, de nem minden csöpögtető rendszert lehet a föld alá vinni.
