A csókai védett park büszkesége, a mindenki által csak Nagyfaként emlegetett tölgymatuzsálem már évekkel ezelőtt kiszáradt, a múlt héten pedig már ki is vágták. A Nagyfa becslések szerint vagy kétszáz esztendős lehetett, sok emberöltőn át sok-sok generáció találkahelye volt. A fiatal szerelmespárok itt adtak egymásnak randevút, amolyan központi találkahely volt, ahová érkezni és ahonnan elindulni lehetett. A hatalmas törzsbe cincérlárvák rágtak ujjnyi vastag járatokat; az évek, a testét rágó férgek és a betegségek kikezdték a keménykötésű tölgyóriást. A Nagyfa reményeink szerint halálában is tovább fog élni, tovább fog szolgálni. Új küldetése lesz. A tervek szerint a száraz tölgytörzs középső részéből ki lehet majd vágni azt a 21 centiméter vastagságú oszlopot, amelyből Recskó Béla zentai festőművész és kopjafafaragó mester el fogja készíteni az új terjáni keresztet. Megfelelő tartósítással a tölgyfakereszt akár még újabb száz évig dacolhat az időjárás viszontagságaival, és hirdetheti Cs. Simon István oly sokat megénekelt és idestova hat évtizede lebontott faluja, Terján létezését, hogy az utókor se feledkezzen meg róla, hogy a kereszttel jelölt helyen falujukat, szülőföldjüket szerető emberek csontjai porladnak az anyaföldben. (Gergely József felvétele)
