Piaf-marche

A Zentai Magyar Kamaraszínházban péntek este mutatták be a Piaf-marche / Piaf-menet című előadást, amely a tragikus sorsú, viharos életű francia sanzonénekesnő hommàge-a, Édith Piaf harcokban és önmarcangolásban gazdag életéről, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikerekről és sikertelenségekről beszél, esszenciálisan, a zene és a képek nyelvén. Megidézi azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása elemi erejű, dalai a mai napig érvényesek és meghatározóak, melyeken keresztül elképesztő energiával közvetít szerelemről, fájdalomról, szenvedélyekről és csalódásokról, szegénységről és megalázottságról. Autentikus és szuggesztív előadásmódjával örökre beírta magát a francia sanzon történetébe. Az előadás nemcsak a francia sanzonénekesnőnek szóló gyengéd tisztelgés, hanem minden nőnek, aki szenvedélyesen és feltétel nélkül tud szeretni, valamint bátran, teljes szívvel élni.

A Piaf-marche című előadást 2015-ben a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház koprodukciójában mutatták be, most pedig a tíz évvel ezelőtti koprodukciós előadás felújított változatát láthatta a közönség. A darabot Mezei Kinga rendezte, majd szerepet is vállalt az előadásban Szilágyi Áronnal.

Mezei Kinga az előadás után elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt az Újvidéki Színházzal sokat játszották ezt a produkciót, de egyik pillanatról a másikra lekerült a műsorról, és Zentán csak egyetlenegyszer mutatták be.

– Az elmúlt tíz évben számtalanszor kérték tőlem a zentaiak, hogy csináljuk meg itt is ezt a darabot, ezért végül úgy döntöttünk, felújítjuk. Az előadás végigmegy Piaf életén, leszámítva az utolsó nagy szerelmét, aki a Théo Sarapo volt. Sarapo a mi darabunkban nem jelenik meg, de nagyon sok szerelme igen, mint például a bokszoló Marcel Cerdan is. Nemcsak a szerelmei és élettársai jelennek meg a darabban, hanem egy csomó olyan karakter is, aki fontos szerepet töltött be a sorsában. Nem akartunk az előadásba szöveget, azt szerettük volna, ha az egész élettörténete a dalain keresztül perdül végig a néző előtt. A képek és a zene együtt meséli el az ő történetét – mondta Mezei Kinga.

A rendező hozzátette, hogy gyerekkora óta szereti a francia nyelvet, és többször is tanulta, ami nagy segítséget jelentett a dalok betanulásánál.

– Jól olvasok és jól írok franciául, ami a legnehezebb ebben a nyelvben. Túlzás lenne azt mondani, hogy beszélem is, de nagyon sok mindent tudok és értek is – fogalmazott a rendező.

Szilágyi Áron elmondta, hogy Mezei Kingával régóta beszéltek arról, hogy felújítják a darabot, és amikor rájött, hogy ez tényleg meg fog valósulni, még javában benne voltak az előző próbafolyamatban.

– Miután bemutattuk a Hangyabefőttet, ezen kezdtünk el dolgozni. Nagyon izgalmas munkafolyamat áll mögöttünk, franciául eddig még nem énekeltem. Angolul már többször, de franciául még soha. Teljesen más egy ismeretlen nyelven énekelni, és azt úgy átadni a színpadon, hogy a néző azt higgye, értem is, mit énekelek. Az egész úgy indult, hogy elkezdtünk a dalszövegekkel foglalkozni, aztán lefordítottuk őket. Fonetikuson leírtam a szövegeket, valamint a rendezővel átbeszéltük, hogy melyik dal mit jelent, és elindult a szövegtanulás. A végére összeállt egy csodálatos darab, amelyet, remélem, sokáig játszunk majd – mondta Szilágyi Áron.