A civilizációnk energiával működik: fosszilis, atom- és megújuló energiaforrásokkal fűtünk, főzünk, mosunk, tisztálkodunk, közlekedünk, világítunk, dolgozunk, termelünk és működtetjük az eszközeinket. Ha bevalljuk magunknak, ha nem, olyan mértékű energiafüggőségben élünk, hogy az életünk szinte minden momentumát meghatározza. Az energia nélkül már-már elképzelni sem tudjuk a mindennapjainkat. Ha valamilyen oknál fogva elapadna az energia, félő, hogy az rövid időn belül katasztrófához és a civilizációnk összeomlásához vezetne. Képzeljük csak el az életünk néhány napon át villanyáram, benzin és földgáz nélkül. Szerintem nagyon riasztó már belegondolni is egy ilyen helyzetbe.
Az emberiség energiafüggőségét jól példázza, hogy a mindennapok elképzelhetetlenek a fosszilis energiahordozók nélkül. A kőolaj, a földgáz és a szén ugyanis az emberiség által legnagyobb mennyiségben felhasznált energiahordozók, amelyek alapvető szerepet játszanak a modern gazdaságok működésében. Kimagasló fűtőértékük, sokoldalú felhasználhatóságuk, könnyű tárolhatóságuk és szállíthatóságuk miatt a fosszilis tüzelőanyagok a legfontosabb energiahordozók, amelyek a legtöbb ország ipari és gazdasági folyamatait alapjaiban határozzák meg. A kőolaj hallatán legtöbben a gépjármű-tankolásra, a földgáz esetén pedig a fűtésre és energiatermelésre gondolunk. A szénhidrogéneket azonban ennél sokkal több területen hasznosítják, hiszen petrolkémiai vegyületekként több ezer hétköznapi termék előállításához használják fel. Ezek között van borotvakrém, cipő, csomagolás, gyógyszerek, harisnyanadrág, műanyag játékok, oldószerek, parfümök és ruházat.
A gazdasági és ipari folyamatok hatására világszerte napról napra növekszik az energiafogyasztás, és ezzel együtt a fosszilis, az atom- és a megújuló energiaforrások iránti kereslet is. A kőolaj, földgáz és szén a nem megújuló energiaforrások közé sorolhatók, vagyis végesek a készletek, amelyek előbb-utóbb kifogynak. A szakemberek véleménye különbözik, egyesek szerint kőolajból a jelenlegi fogyasztás mellett körülbelül 30 évre elegendő maradt, földgázból a jelenlegi tendenciákkal számolva nagyjából 2060-ra fogynak el a készletek, szénből nagyjából még 70 évre elegendő van.
Az elkövetkező időszakban az emberiség energiaigénye várhatóan tovább növekszik. Ezért a fogyatkozó fosszilisenergia-készletek pótlására marad a megújuló energiaforrások minél tömegesebb használata és az energiahatékonyság növelése, hogy az emberiséget ne a végzetes energiafüggőség réme fenyegesse, hanem a végtelen felhasználás lehetősége. Ebben az átmeneti időszakban nagy szerepe lett a legfontosabb megújuló energiaforrások, a napenergia, a vízenergia, a szélenergia, a geotermikus energia és a biomassza tömeges alkalmazásának. A megújuló energiák legnagyobb előnye, hogy bőségesen rendelkezésre állnak. Egyes kutatások szerint a megújuló energiaforrások háromezerszer annyi energiát tudnának szolgáltatni, mint amennyit jelenleg civilizációnk használ. A mai technológiákkal azonban ennek csak a töredéke hasznosítható, ami még így is a bolygó energiaszükségletének hatszorosa. Ez esetben tehát marad a hatékonyabb technológia megteremtése és az energiahatékonyság növelése a háztartásoktól a legnagyobb ipari üzemekig. Emellett továbbra is biztosítani kell a hagyományos energiaforrások, a kőolaj, a gáz és az atom környezetbarát és takarékos felhasználását, mert a szükséges átalakulás csak az észszerű célkitűzések alapján lehetséges, nemzetközi összefogással. A hagyományos energiahordozókról való rövidtávú átállás a zöldenergiára ugyanis nagyon magas energiaárakat és inflációt okoz.
Nyitókép: Pixabay
