Jól emlékszem még azokra a tíz, talán tizenöt évvel ezelőtti hirdetésekre, amelyekben a különféle ügynökségek újvidéki lakások értékesítésére törekedtek, meglehetősen nagy volt a kínálat, s – bár mindenki azt hitte, magasak az árak – a mainál jóval alacsonyabb volt a négyzetméter értéke is.
Városnegyedtől függően már akár 600–800 eurós áron is számolni lehetett a tervezett költekezést a lakás négyzetmétere után, s bőven volt lehetőség arra is, hogy az ember elgondolkozzon, vajon hol szeretne új ingatlant, milyen feltételeknek feleljen meg az új lakás, mi legyen a környéken. Nos, sajnos azt lehet mondani, hogy az efféle bőség és olcsóság az ingatlanpiacon a múlt részét képezi, az árak azóta folyamatosan emelkedtek, de 2018 után egy különösen nagy ugrást tettek meg, s ma már ott tartunk, hogy a legnépszerűbb városrészekben, például az újvidéki Felszabadulás sugárúton vagy a központban, akár 2500–3000 eurót is elkérhetnek egy új lakás négyzetméteréért, alaposan ki kell nyitnia tehát a pénztárcáját annak, aki ilyen befektetésen töri a fejét.
Az újvidéki Felszabadulás sugárúton még jóformán be sem fejezték az épületet, de már mindegyik lakás elkelt (Fotó: Diósi Árpád felvétele)
Az ingatlanpiacon beállt változások, az érdeklődés folyamatos növekedése azonban azt is maga után vonta, hogy most már egyre kisebb a különbség az ingatlanárak között, vagyis meglehetősen elenyésző hatást fejt ki az árra az, hogy éppen melyik negyedben található az épülettömb. Az ingatlanszakértők és elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy minden lakásnak akad gazdája már annak megépülése előtt, teljesen logikus tehát, hogy ameddig a kereslet egyformán kiterjed a központhoz közelebbi és az attól távolabbi lakásokra is, addig nem kell lényegesebb árkülönbségekre sem számítani. Másfelől egy új trend is megfigyelhető, kevesebben vannak ma már azok, akik mindenképp a forgalmas, betondzsungelnek számító városközpontban akarnak ingatlant szerezni, sokkal többen szánják rá magukat, hogy odaköltözzenek a valamivel nyugodtabbnak, de infrastrukturális szempontból ugyanolyan fejlettnek mondható, parkosítottabb, zöldebb városnegyedekbe. Ez, persze, ismét az ott található lakások értékének a növekedését vonja maga után. Az emberek nem is válogatnak annyira, mint korábban, mondják az ügynökségek képviselői, minden további nélkül el és ki lehet adni egy lift nélküli épületben található emeleti lakást is, egyszerűen nagy az igény az új ingatlanok iránt, ez pedig megint nem a szűkebb zsebű tulajdonosoknak a malmára hajtja a vizet. Értelemszerűen, a megnövekedett kereslet a kínálat csökkenését is maga után vonta.
Őrületes növekedés ment végbe a kiadó lakások piaci árának tekintetében is az utóbbi években, megduplázódtak a lakbérek, s amit pár évvel ezelőtt 150 euróért ki lehetett venni, azért ma 300-at kell fizetni. Jellemző ebben a kategóriában is, hogy a lakbér magassága nem függ olyan nagy mértékben az épület elhelyezkedésétől, mint öt évvel ezelőtt, a városban teljesen jó az összeköttetés a buszjáratoknak köszönhetően, s egyébként is: minden tartalom megtalálható szinte mindenütt, nincsenek elhagyatott fekete lyukak a térképen, ahova senki nem akar költözni. Újvidék terjeszkedik, bővül, egyre több lakosa van, egyre nagyobbak a tumultusok is, ez viszont már egy másik témának számít.
Az ingatlanárak folyamatos emelkedését, mely egyébként nemcsak Újvidékre, hanem Belgrádra, Szabadkára, s lényegében minden nagyobb településre jellemző, sokan egy léggömbhöz hasonlítják, s vallják, ahogyan a léggömbök sem fújhatók, nem tarthatják magukban a levegőt örökké, az árak sem maradhatnak mindig egyforma magasak. A jelenlegi ingatlanléggömb kipukkadását az ukrajnai válságtól várják. Az érveik szerint a konfliktus és a világméretű bizonytalanság elvezet majd oda, hogy azok, akik lakást szeretnének vásárolni, s azonnal fizetni tudnak, gyorsabban meglépik a terveiket, akik pedig hitelkonstrukciókban gondolkodtak, elodázzák majd azt, mert tartanak az inflációtól, a költségek növekedésétől. Ha valóban ez történik, bekövetkezhet egy olyan pillanat, amikor valóban hirtelen csökken a kereslet, s ez az árak visszaesését fogja jelenteni.
Nem túl biztatóak azonban a csökkenés kapcsán az ügynökök: egybehangzóak a vélemények, hogy látványos visszaesés itt már nem lesz, s ha az a bizonyos léggömb nem is bírja már tovább, akkor sem csökken a felére a négyzetméter ára, legfeljebb 5–10 százalékos „árjavulásra” számíthatunk. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a pandémia ideje alatt is sokan a kedvezőbb árakat várták, s mégsem lett semmi a kedvező fordulatból, akkor reálisnak kell lennünk, s azt a verziót tartanunk a legvalószínűbbnek, hogy némelyik léggömb bizony elég hosszú életű lehet.
