A Đinđić-kormány idején volt egy elképzelés, hogy felszabdalják az óriási méretű, terebélyes állami egyetemeket, a nyugat-európaihoz hasonló kisebb univerzitások alakulnának, 3–5 karral. A tervekből semmi sem lett, úgyhogy például a Belgrádi Egyetem továbbra is 31 karral működik, az Újvidéki Egyetem kötelekébe pedig 14 fakultás tartozik. Az elmúlt években Szerbiában már magánegyetemek egész sora alakult – ezek egyikének tanára az oktatási miniszter –, az állami felsőoktatási intézmények pedig egyre nyitottabbak az európai egyetemekkel való együttműködésre, számos közös projektben vesznek részt. Ez utóbbi tények azt bizonyítják, hogy nincs minden örökre bebetonozva, változ(hat)nak a dolgok. És ez azt is jelentheti, hogy az oktatási hatóságok részéről nagyobb a nyitottság a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése iránt, és nagyobb az esély arra, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak a szabadkai székhelyű vajdasági magyar egyetemmel kapcsolatos elképzelései nem találnak merev elutasításra az illetékeseknél.
A kétezres évek elején, a fent említett kisebb, csak néhány fakultásból álló egyetemek ötletével egy időben kezdődtek a tervezgetések a szabadkai egyetem megalapításával kapcsolatban, amelynek a városban működő felsőoktatási intézmények képezték volna az alapját. Végül 2004 tavaszán heves vita után megszavazta a szabadkai községi képviselő-testület az alapítás indokoltságáról szóló határozatot. Nem vagyok jogász, nem tudom, ez a döntés időközben érvényét vesztette-e, hisz 9 év telt el azóta. Ezen a szabadkai egyetemen párhuzamosan magyar, szerb, horvát, angol, német nyelven tervezték az oktatás beindítását, humán tárgyakból, de mérnökképzés, közgazdaságtan, menedzserképzés is szerepelt az elképzelések között. A Kasza József nevével fémjelzett terv olyan ellenállást váltott ki elsősorban egyetemi körökben, hogy nem lett belőle semmi. Még a kétezres évek elején, a szabadkai multietnikus egyetemmel egy időben jelentkezett Bánátban egy ottani egyetemmel kapcsolatos elképzelés (amely alapját a meglevő nagybecskereki, nagykikindai, pancsovai szerb és román tannyelvű felsőoktatási intézmények képeznék). Ez sem valósult meg azóta sem.
Visszatérve a magyar egyetem alapításának tervéhez: az elmúlt húsz évben, a kilencvenes évek elejétől tanácskozások egész sora foglalkozott azzal, hogy szükség lenne a bölcsődétől a doktori tanulmányok befejezését is felölelő magyar nyelvű oktatásra. Nagy Margit, az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke 2010-ben egy vele készült interjúban felsorolta, csak a VMPE tekintélyes vajdasági magyar értelmiségiekkel, illetve más civil szervezetekkel karöltve az 1990-es és 2000-es években milyen beadványok, kérvények egész sorát juttatták el az oktatási illetékesekhez, mennyi találkozóra került sor a magyar felsőoktatás érdekében.
Dr. Szalma József jogászprofesszor 1992-ben a vajdasági magyar felsőoktatási intézmény megvalósíthatóságával kapcsolatban egy nagyon alapos, jogi szempontból is megalapozott tanulmányt készített. Néhány évvel később egy programjavaslatot dolgozott ki a vajdasági magyar felsőoktatással kapcsolatban, a normatív szabályozások és jogi keretek szemszögéből vizsgálva a kérdést.
Amikor 2010-ben interjú-sorozatot készítettünk a magyar nyelvű egyetemi oktatás lehetőségeiről, Szalma professzor azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint biztosítani kell az anyanyelvű oktatást, lehetőleg minden tudományterületen. Ennek az állami egyetem és egy önálló közszolgálati magyar egyetem keretein belül kellene megvalósulnia. Ennek a közszolgálati egyetemnek az alapítója a Magyar Nemzeti Tanács lehetne. Szabadka, Újvidék és Nagybecskerek központokkal működhetne ez az intézmény. Ugyanakkor – figyelmeztetett dr. Szalma – az állami egyetem keretében is mindhárom városban minél több tudományterületen, minél nagyobb számú hallgató számára kellene biztosítani a magyar nyelvű oktatást. Mi is adófizető polgárok vagyunk, ezért jogunk van az anyanyelvű felsőoktatásra, fogalmazott az interjúban a jogászprofesszor.
A Magyar Nemzeti Tanács december végi ülésén hangzott el, idén a tervek szerint megkezdődnek a Szabadkai Egyetem megalapításának előkészületei. A tárgyalások, egyeztetések garmada és az előkészületekkel járó rengeteg tennivaló elvégzése még ezután kezdődik. Az elképzelések szerint állami alapítású egyetemről lenne szó, amely kormányhatározattal vagy törvénnyel jönne létre, heves ellenállás esetén pedig pótmegoldásként jönne számításba egyéb – például alapítványi – forma. Még keveset tudni, úgyhogy nem ismeretes, hogy Szabadka és Zenta mellett esetleg olyan nagy múltú egyetemi városokban mint Újvidéken, Zomborban vagy Nagybecskereken is szerveznek-e oktatást. Hisz az erős magyar nyelvű oktatás az ottani magyarság szellemi erejét is szolgálná.
Nem tudni azt sem, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom, az oktatási illetékesek hogyan fogadnák a szabadkai székhelyű magyar egyetem tervét. Annyi azonban bizonyos: a vajdasági magyarság körében az egyetemmel kapcsolatban ez most nem a fanyalgás időszaka kellene, hogy legyen. Jó lenne, ha a vajdasági magyar tudósok, csúcsértelmiségiek elmondhatnák, hogyan látják egy magyar felsőoktatási intézmény létét. Az MNT-nek, közéleti személyiségeinknek, tudósainknak, pártjainknak, civil szervezeteinknek össze kellene fogniuk, egy emberként harcolniuk azért, hogy megvalósuljon az, amiről az elmúlt húsz évben csak álmodozott a vajdasági magyarság. Azért, mert az elmúlt húsz évben fiatalok ezrei a magyarországi továbbtanulást választották és kétharmaduk nem is tért vissza. És azért, mert jelenleg is 1200-an tanulnak a vajdasági fiatalok közül az anyaországban, és ki tudja, hányan jönnek haza.
