A szervezetlen szerbiai agrárpolitika miatt a termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak. Tudja ezt minden parasztgazda, bár az elmúlt évtizedek tapasztalatai óvatosságra intik őket. A szocializmus idején megtapasztalhatták saját vagy szüleik, nagyszüleik példáján az államilag szorgalmazott szövetkezeti forma minden előnyét és hátrányát. Az erőszakos kollektivizálás, majd a szövetkezeti visszásságok és visszaélések bizalmatlanná tették a gazdákat, akik emiatt nem szívesen lépnek be semmilyen társulási formába, inkább igyekeznek egyedül boldogulni. A lapunk által meghirdetett internetes körkérdés végeredménye is ezt bizonyítja, hiszen a szavazók többsége úgy véli, hogy a gépkör szövetkezeti formának több a hátránya, mint az előnye. A gépkör társulási formát támogató szavazók létszáma azonban nem sokkal marad el mögöttük. Sokan gondolják úgy, hogy a pénztelenség miatt a termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak. A gépkörnek pedig pontosan ez a lényege, vagyis a közös géphasználat és gazdálkodás a minél eredményesebb boldogulás érdekében.
Az első gépköröket 50 éve alakították meg Bajorországban. A mozgalom üzenete azt volt a parasztság számára, hogy maradjanak meg a saját földjeiken, fogjanak össze és segítsenek egymásnak, ezzel önmaguknak is segítenek, hiszen javítják a gazdasági hatékonyságot, a jövedelmezőséget, valamint a paraszti gazdaság életképességét. A mozgalom életképességét jelzi, hogy jelenleg a világ 77 országában működik gépkör, különösen Németországban és Ausztriában elterjedt, de Magyarországon is ismert a társulási forma. A gépkör alapvető sajátossága, hogy nyilvántartásba veszik a tagság gépellátottságát, felmérik a szabad gépkapacitásokat és megszervezik annak gazdaságos alkalmazását, majd a közösen kialakított belső szabályok között végzik a gazdálkodást. A gazdák saját gépeikkel vesznek részt az együttműködésben a tulajdonjog teljes megtartásával. Az egyéni gépvásárlásokat egyeztetik, így specializáció alakul ki. A gépkörön belül a gazdák egyes célgépeket közösen is megvásárolhatnak, ami a csoport tulajdonává válik. A gépkörben a tagok általában kevesebb géppel rendelkeznek, de a gépköri kölcsönös szolgáltatások igénybevételével minden művelet jó minőségben és időben elvégezhető. A gépköri tevékenységbe Németországban azonban nemcsak a növénytermesztés tartozik bele, hanem többek között az állattenyésztés, a pincegazdaság, a munkaerő-gazdálkodás, az energiatermelés, a falusi turizmus és még a hóeltakarítás is. Mindez szerves egységet képez és több bevételi forrást biztosít a paraszti gazdaságoknak.
A bevált nyugati példák láttán talán érdemes lenne Vajdaságban is elgondolkodni a gépkörök tömeges megalakításán. Több okból is. A felmérések szerint vidékünkön a gazdaságos termelés követelményeinek nem tesz eleget a családi gazdaságok zömének gépellátottsága. E gazdaságok átlagosan néhány hektáros földterületen gazdálkodnak. A gépek átlagéletkora jóval tíz év feletti és nagyon rossz a kihasználtságuk. A társulás révén viszont javítani lehetne a munkagépek kihasználtságán. A gazdaságosság géphasználat érvényesítése mellett az új mezőgazdasági eszközök vásárlásakor a gépkörök jelentősen hozzájárulhatnak a termelők anyagi függetlenségének megőrzéséhez is. A társulás révén közösen vásárolhatnának munkagépeket, megosztva ezzel a költségeket, valamint elkerülve a hosszú futamidejű és nagy rizikóval járó bankhiteleket. Az egyéni gépvásárlásokat pedig egyeztethetnék, ezzel elkerülnék a fölösleges kiadásokat, ugyanakkor a tagság részére biztosíthatnak mindenféle munkagépet a gazdálkodáshoz. És ez csak a kezdet, az összefogást az élet más területén is kamatoztathatnák, látva a németországi példát.
A gépkör eredményes működése azonban leginkább az emberi tényezőtől függ, vagyis a tagságtól. A tartományban egyetlen gépkör működik Péterrévén, mégpedig a 2005-ben hat taggal létrehozott Agrokör Gépgyűrű. A gépkör közösen vásárolt gépekkel is rendelkezik, valamint megalakulásakor a tagság 200 holdon gazdálkodott, napjainkban ez majdnem 600 hold. A társulás képviselője, Pecze Károly szerint a gépkör eredményes működésében meghatározó tényező: a bizalom, az igazságosság, a korrektség, valamint a precíz ügyvezetés és elszámolás.
