Az engedély nélkül felépített objektumok legalizálása évek óta téma Szerbiában. A különböző összetételű kormányok többféle módon próbálták megoldani ezt a valóban bonyolult kérdést. Időnként, kedvezőnek mondott különféle lehetőségeket kínáltak azon telektulajdonosoknak, akik önként kezdeményezték a legalizálás megindítását. Az eddigi tapasztalatok azt is mutatják, hogy választások előtt valahogy mindig különösen aktuálissá vált a téma, majd rendre egy kis „pangás” következett. Az ország legújabb kori történelmében már hét ide vonatkozó törvényt hoztak. Nem csak a téma volt folyamatosan képlékeny, de a számadatok is elképesztő módon változtak. Legelőször még mintegy 770 ezer, engedély nélkül felépített szerbiai objektumról szóltak a becslések. Amikor pedig néhányat sikerült legalizálni, a százalékos arányokat is ebből számolták ki. Aztán 1,2 millióra változtatták a nem legalizált építmények becsült nagyságát, a legújabb – már kizárólag becslésen alapuló számadat pedig 2,2 millió. A sajtó erről úgy ír, hogy 2,2 millió szerbiai állampolgár nem legalizálta épületét, pedig ez sem fedi a valóságot, hiszen nem az állampolgárok számáról beszélünk, hanem az épületekről és egy embernek számos legalizálatlan épülete lehet. Az állam 2003 óta több alkalommal egyszerűsített az eljáráson és csökkentette a költségeket, így serkentve a polgárokat a legalizálásra. Sőt! Mindig azt hangsúlyozták, ez az utolsó alkalom. Még a jogászok is különféleképpen magyarázzák, de talán nem tévedünk azt állítani, a jelenlegi törvény szerint már nem a polgároktól függ, hogy elindítják-e az eljárást. Műholdas felvételek alapján térképezik fel és szűrik ki az illegális objektumokat, majd automatikusan indítják el a folyamatot. Ha pedig az érintett a későbbiekben nem fizet, az épületet lebonthatják. Ugyanakkor nem minden engedély nélkül épített objektum esete egyforma. A legtöbben azok vannak, akik eddig nem tettek semmit az objektum legalizálása érdekében. Őket is meg kell azonban különböztetni aszerint, hogy az objektum a saját telkükön van, vagy esetleg tömbház, közös tulajdon része. Vannak olyanok, akik már korábban elindították a legalizálást, de az máig sem fejeződött be. Olyan esetek is vannak, hogy a korábbi törvények szerint már megtörtént egyfajta kataszteri legalizálás. De olyan esetek is vannak, akik legalizációra vonatkozó kérelmét elutasították. 2002 óta a törvénytelen építkezés bűncselekménynek minősül Szerbiában. Meghaladhatja azonban a milliós nagyságrendet azok száma, akik a szóban forgó időszakban illegális építkezéssel bűncselekményt követtek el Szerbiában.
Ma már tehát a becslések 2 milliónál is több engedély nélkül felépített objektumról szólnak. Állítólag mintegy 1,35 milliót pedig már sikerült nyilvántartásba venni. A sajtóhírek szerint magas rangú politikusok víkendházai, egyetemi karok székhelyéül szolgáló épületek is szerepelnek a listán. Az illetékes miniszter asszony a napokban arról számolt be, hogy mintegy 100 szerbiai önkormányzat területén sikerült befejezni a nyilvántartásba vételt, közel 50 község területén pedig napokon belül befejezik. Ha pedig a folyamatot befejezik, az így legalizált épületekre kivetett vagyonadóból évi 15 milliárd dináros bevételre számít az állam, azaz több mint 100 millió euróra. Ebből pedig a miniszter asszony szerint utakat, iskolákat, napköziket, szennyvízelvezetőket lehet majd építeni. Külön ki is emelt néhány községet, amelyek jó példával szolgálnak: Čačakot, Leskovacot, Ništ, Krupanjt és Vrnjačka Banját említette.
Az egész legalizálással kapcsolatban nagyon megoszlanak a vélemények. Sokan vélik úgy, hogy a sokszori változtatások már így is túlbonyolították az egészet. Egyben rossz üzenetül szolgál mindez a külföldi befektetőknek, ahogy azoknak is, akik esetleg továbbra is várakozni kénytelenek az esetenként drága illetékekkel terhelt engedélyekre, míg mások végül apró pénzért legalizálhatják objektumaikat.
