Most már a Duna is olyan langyos, mint a termálfürdő! Mintha nem is a hűs Fekete erdőből eredne, hanem egy hatalmas bojlerból!
-Itt van neked Tematild egy valódi mediterrán vízfolyás – szóla atata. –Felesleges a fárasztó utazás mindenféle nyugtalan országokba, a fél napos várakozás a határokon, amikor itt folyik az orrunk előtt a mesés kék Duna. Jó, ha nem is kék, de Dunának Duna, és legalább teljesen ingyen van. És pont olyan meleg a vize, mint a Csendes óceán a Hawaii szigeteknél: huszonhét fokos, úgyhogy nyugodtan pancsikolhatsz benne, biztosan nem fogsz megfázni.
-Arról nem beszélve, hogy nincs benne medúza! – fűzé hozzá a Zacsek. –Az anyósomat is úgy beszéltem le az adriai nyaralásról, hogy elébe tettem az újságot, hogy állítólag Dubrovniknál veszélyes lila medúzák tüntek fel.
-Miért pont ebben a mondén turistaközpontban akart nyaralni a kedves anyósa, Zacsek zomzéd? - érdeklőde amama.
-Azért, mert minden vágya, hogy még egyszer megmártózzon a lapadi nudistastrandon, ugyanúgy, ahogy ötven évvel ezelőtt a férjével a nászutazáson. Mindig ezt emlegeti. De mondtam neki: hogy képzeli, mama, hogy leveti a fürdőruháját? Rögtön riadóztatnának, hogy tengeri szörny jelent meg!
Ámde nemcsak a trópusi forróság okoz gondot a jónépnek mostanában, hanem a vízhiány is, amiért mindenfelé korlátozásokat vezettek be. A Zacsek, mint öntudatos honpolgár, úgy járul hozzá a nehéz helyzet áthidalásához, hogy uopste nem iszik vizet.
-Csodálom magát, Zacsek zomzéd, hogy ilyen önfeláldozó – jegyzé meg amama. –Képzelem, milyen büszke magára a felesége! Pedig a bölcs orvosok azt tanácsolják, hogy ebben a pokoli hőségben legalább 3-4 liter folyadékot fogyasszunk naponta. Nem hallgat rájuk?
-Ki mondta, hogy nem hallgatok rájuk? Én csak a csapvízzel takarékoskodok, de sörrel azért kipótolom. Mert azért mégsem halhatok szomjan, ha már a folyók kiszáradnak.
Mi a Zacsekpetivel szintén a mesés újvidéki strandra járunk, ahol minden annyira szép és jó, mint a slágerben. A Peti nem győzi bámulni a csodás bikinis csajokat, de tisztára tudományos érdeklődésből, mert kettest kapott biológiából, és őszre szeretné kijavítani az osztályzatot.
Jaés a Peti unokanővére, a Kriszta is gyenge biológiából, pedig orvosnak készül. A biológiatanár azt kérdezte tőle, meg tudná-e nevezni azt az emberi testrészt, amely adott körülmények között normális méretének hatszorosára nőhet?
-Azt hiszem, tanár úr, nem helyénvaló ilyen kérdést feltenni nekem – válaszolja sértődötten Kriszta, fülig vörösödve.
-Gondolja, kisasszony? Nos, akkor három dolgot mondok magának. Először is nem tanulta meg a mai anyagot. Másodszor, piszkos a fantáziája. Harmadszor pedig, egyszer majd nagyon nagyot fog csalódni. Mert a szóban forgó testrész nem az, amire maga gondol, hanem a pupilla.
Atata szerint a Dacsicsék is úgy vannak a miniszteri tárcák elosztásával, mint a Peti unokanővére a testrészekkel: nem tudják eltalálni, hogy melyik jelölt fog hatszorosan jobban teljesíteni, mint az eddigiek. És hogy hazai vagy külföldi szakértőket alkalmazzanak-e?
-Azért én a Vucsicsék helyében nagyon óvakodnék attól a pernahajder Stross-Kahntól, Tegyula – aggóda amama. – Hogy fogja lendíteni az itteni gazdaságot, ha reggelenként kialvatlanul jelenik meg a minisztériumban?
-Miért lenne kialvatlan eme francia szakember, Tematild?
-Azért, mert azt olvastam, hogy éjszakánként széplányokkal szokott hancurozni. Micsoda botrány lenne, ha a kollegákra is átragadna a példa, és a Kerkobabics is elkezdene a lányok után futkosni!
-Ne aggódj, Tematild, a világbank volt elnöke sem mai gyerek már, a szakértelméhez pedig nem fér kétség. Biztosan nem csajozni jönne Belgrádba. Hátha neki sikerülne az, ami a Dinkicséknek nem sikerült: életet lehelni a szerb gazdaságba. -Nem ő lenne az első miniszterünk, akit flörtölés miatt menesztenek – kuncoga a Zacsek. –A szoci Merkonyicsot is főleg azért tették ki a bársonyszékéből, mert több időt szentelt egy turbófolk pacsirtának, mint az útépítésnek.
Két énekesnő beszélget.
-Képzeld, randevúra hívott a miniszter. Tudom, hogy a múltkor téged is elvitt vacsorázni. Mondd, milyen volt?
-Ó, ő egy igazi gavallér! Szolgálati kocsival jött értem, nagyon elegáns volt, és egy pazar étteremben vacsoráztunk. Utána felvitt a lakására, és ott hirtelen vadállattá változott: letépte rólam a ruhát és kétszer egymás után magáévá tett.
-Szóval azt mondod, hogy ne menjek el vele?
-Dehogy! Azt mondom, hogy valami ócska ruhát vegyél fel.
PISTIKE, mediterrán gavallér és szomjas biológus
