A Zacsek újabban felcsapott fociszakértőnek, és úgy szidja a magyar nemzeti tizenegyet, mint atata szokta a kormányt.
– Mi baja a fiúkkal, Zacsek? Nemhogy örülne, hogy a világbajnoki selejtező utolsó fordulójában 2:0-ra lehengerelték Andorrát, amely csapatban csupa életerős katalán világklasszis játszik.
– Még hogy lehengerelték! Egy nyavalyás gólt tudtak adni ennek az amatőrökből verbuvált csapatnak, mégpedig a zentai Nikolics Nemanya jóvoltából. A másik gólt az egyik andorrai hátvéd lőtte be maguknak, szívességből, hogy legyen már egy kis örömük a magyaroknak. Hát ezzel a játékkal aligha tudták feledtetni a múlt heti gyalázatot, a 8:1-es hollandiai vereséget!
– Sajnos, akkor éppen rossz napot fogtak ki. Nem ment nekik a játék. Kellemetlen volt az időjárás, fújt a szél, ráadásul a bíró is a hollandokat segítette. De nem értem magát, Zacsek, miért izgatja magát ennyire e kudarc miatt?
– Azért, mert előtte azzal szédítették a jónépet, hogy majd Hollandiában dicsőséget hoznak a nemzetre, és kiharcolják a részvételt a brazíliai focivébén. Én meg nagy naivan odaülök a tévé elé élvezkedni. Közben meg a guta majd megütött. Hát ezeknek építenek Orbánék százmilliárdokért stadionokat?! Tudja zomzéd, mikor fognak kijutni ők a vébére? Majd ha Andorrával, Liechtensteinnel és Monakóval lesznek egy csoportban.
Jaés az újonnan kinevezett magyar szövetségi kapitány hiába edzi kőkeményen a válogatottat, csak nem akar menni a játék a fiúknak. Felhívja hát a német válogatott edzőjét, Joachim Löwöt, hogy segítséget kérjen.
– A játékot először bóják segítségével gyakoroljátok! – tanácsolja Löw, majd néhány nap múlva kíváncsian érdeklődik az eredmény után.
– Na, hogy ment a játék?
A magyar kapitány vigasztalhatatlan.
– Sajnos a bóják 3:1-re megvertek minket...
De amamát inkább azért idegesíti a foci, mert nem tudja nézni miatta a Szulejmánt. A múltkor is elmulasztotta Mohácsot, és csak utólag tudta meg, hogy ott is a magyarok vesztettek.
– Ha a fociban nem is, de a politikában legalább tudunk győzni – okoskoda amama. –Itt van például Verbász, ott a VMSZ győzött. Mit gondolsz, Tegyula, lehet, hogy magyar lesz a verbászi alpolgármester?
– Honnan szeded ezt a marhaságot, Tematild, hogy a véemeszesek győztek eme helyhatósági választásokon? – izgula atata.
– Nem marhaság, Tegyula, mert olvastam, hogy a győztes oldalon léptek fel a szocikkal szövetségben. Azért velük, mert a verbászi VMSZ-vezető nagyon szimpatikusnak tartja a Dacsics Ivicát. Remélem, hogy az Ivica gavallérnak bizonyul, és nem lesz hálátlan.
– Én már ebből a taktikából semmit se értek – jegyzé meg a kukacos Zacsek. – Felőlem mindenki koalíciózhat, akivel csak akar, csak azt ne kérjék, hogy bólogassak is hozzá. Különben, ahogy a nyilatkozatokat hallgatom, hamarosan mindenkinek színt kell majd vallania.
– Hogy érti ezt, Zacsek?
– Úgy, Gyula zomzéd, hogy már lóg a levegőben az előrehozott tartományi választás. A haladók akkora vérszemet kaptak Verbász után, hogy addig nem lesz nyugalom, amíg ki nem kényszerítik a voksolást.
Ámde a kormányelnök nemcsak Verbászon hódít, hanem Brüsszelben is! A koszovói küldöttek ezért ki is nevezték szerb Don Juannak.
– Ki se néztem volna az Ivicából, hogy ilyen nagy nőcsábász – csodálkoza amama. – Igaz, nekem már régen gyanús, hogy folyton pusziszkodik az Ashton Katinkával, méghozzá a kamerák előtt!
– Ne képzelődj, Tematild! Nem az uniós főképviselőnek csapta a szelet a Dacsics, hanem a pristinai delegáció egyik csinos hölgytagjának, Vlora Chitaku integráció ügyi miniszternek. Hogy oldja a feszültséget, szépségemnek szólította őt, mire az albán kollegák annyira megsértődtek, hogy majdnem megszakadtak a tárgyalások. A szerb miniszterelnöknek pedig megtiltották, hogy Koszovóba látogasson.
– Legalább az európai közvetítők se unatkoztak – kommentálá a Zacsek. –Képzelem, milyen jól szórakoztak a pristinaiak megjegyzésén, hogy van elég Don Juan Koszovóban, nincs szükségük Dacsicsra.
Egy részeg férfi utazik a belgrádi villamoson, és szidja a bal oldalon ülő utasokat:
– Ti mind idióták vagytok!
Ráordít a jobb oldalon ülő utasokra is:
– Ti pedig nőcsábászok vagytok!
Az egyik utas feláll, és kikéri magának a sértegetést.
– Mit képzelsz magadról?! Húsz éve vagyok házas, és még egyszer sem csaltam meg a feleségemet!
– Akkor gyorsan ülj át a bal oldalra!
PISTIKE, katalán klasszis és koalíciós gavallér
