Amama teljesen meg van döbbenve a közbiztonságtól, és már előre szólt nekem, hogy ne is tervezzek hajnali kiruccanásokat a barátaimmal, mert nem akar egész éjjel aggódni miattam. Mert amilyen figyelmetlen vagyok, képes leszek az utcán magyarul beszélni, és akkor megnézhetem magam, mint azok a szabadkai srácok, akiket múlt vasárnapra virradóra alaposan megruháztak az államalkotók.
– Akárhogy is van, de nekem nem tetszik ez az új divat – csóválá fejét a maradi fater. – Persze, hogy kézre kell keríteni azokat a bitang huligánokat, akik nekiestek az öt magyar fiúnak, és példásan megbüntetni őket. Pláne, ha kiderül, hogy azért rugdosták meg őket, mert magyarul beszéltek. De akkor se tudom megérteni ezt a mai nemzedéket. Miért kell minden hétvégén kivilágos kivirradtig mulatozni? Hajnali kettőkor nem hazafelé tartottak, hanem az egyik szórakozóhelyről át akartak menni a másikba, ahogyan ők maguk mesélik.
– Hogy te milyen kukacos vagy, Tegyula! – kontráza amama. – Mit tudod te, lehet, hogy rossz volt a zene, vagy nagy volt a füst, és azért kerestek egy jobb helyet. Elfelejted, hogy valamikor te se maradtál ki az éjszakai életből!
– Az igaz, Tematild. De nálunk fél tizenkettőkor volt a fájront a táncmulatságon. És az akkori nagylányok se maradoztak ki, mint a maiak. Ők például már tizenegykor ágyba bújtak. Azért, hogy éjfélre hazaérhessenek.
– És az még hagyján, hogy a huszonévesek hajnalig szórakoznak – szóla a Zacsek. – Hanem az én sógorom tizenöt éves kislánya éjjel tizenegyre megy bulizni a barátnőivel, és akkor jön haza, amikor az apja éppen munkába indul. Azt mondja, nem akarja, hogy kiröhögjék, ha nem marad velük reggelig. A bátyja pedig olyan vakmerően motorozik, hogy a szüleinek égnek áll a haja.
Jaés a motoros unoka felköszönti idős öregapját a szülinapján.
– Kedves nagyapa! Szeretettel köszöntelek 99. születésnapod alkalmából és remélem, hogy jövőre a századikon ugyanilyen erőben, egészségben köszönthetlek.
– Félek, hogy nem érem én azt meg, kis unokám! – mondja reszkető hangon a matuzsálem.
– Jaj, nagyapa! Ilyesmire még csak gondolni sem szabad!
– Dehogynem édes fiam! Manapság annyi a motorbaleset és te olyan vadul száguldozol.
Ámde nemcsak az ifikkel van baj mostanában, hanem a pártaktivistákkal is. De ők nem buliznak, hanem osztogatnak. Szenttamáson a múlt vasárnapi pótválasztásokon ezerötszáz dinárt kínálgattak a szavazóknak, ha pártjukra adják voksukat.
– Érdekes, Tegyula, hogy engem sose környékeznek meg ezek a gáláns aktivisták – panaszkoda amama. – A múltkor megállított ugyan egy pasas, de csak azt kérdezte: tudom-e, hogy az ő pártjuk meg akarja menteni nekünk Koszovót. De egy parát se adott.
– És te mit válaszoltál, Tematild?
– Azt, hogy őszintén szólva nekem nem annyira Koszovó hiányzik, mint Dubrovnik, ahová azelőtt jártunk nyaralni. Ha azt el tudja intézni, hogy visszakapjuk Dubrovnikot, akkor rájuk fogok szavazni. Erre rögtön faképnél hagyott.
– Úgy látszik, valakiket nagyon idegesít, hogy Vajdaságban még mindig a régi pártok vannak hatalmon – jegyzé meg a Zacsek. – Ezért nem sajnálják a kenőpénzt meg az ajándékokat, a csokit, a cukrot, a lisztet. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy a szerb Eliot Ness, vagyis a Vucsics kormányfőhelyettes ebben az esetben feltárja-e az igazságot, vagy ezt is úgy elmismásolják, mint az újvidéki hatalomváltáskor történt szavazatvásárlást?
– Hja, Zacsek, megtanulhatta volna már, hogy vannak káros bűnügyek, meg hasznosak – okítá őt atata. – Olyanok, amelyekkel a nagyközönség előtt lehet dicsekedni, meg olyanok, amelyeket nem kell szellőztetni.
Amama pedig azon akadt fenn, hogy most már a tehenekben sem bízhat meg az ember!
– Nekem már a múltkor nagyon gyanús volt a tej, Tegyula. Alig tudtam felforralni, majdnem összement. És ha jól láttam, apró aflatoxinok úsztak a tetején.
– Matild! Az aflatoxin nem úszik, az a tejben levő mikroszkopikus gombák anyagcsereterméke, és akkor fordul elő, amikor penészes kukoricával etetik az állatot. Sajnos, kiderült, hogy a hazai tejgyárak többsége ilyen tejjel traktál bennünket, de a mezőgazdasági miniszter szerint ez nem olyan nagy baj. Aki szóvá teszi, az meg akarja buktatni a kormányt.
– Én ezt úgy intézném el – okoskoda a Zacsek –, hogy az illető miniszterrel minden nap megitatnék egy liter tejet, és ha egészséges marad, akkor elhiszem neki, hogy nem veszélyes az aflatoxin.
A csantavéri János bácsinak megbetegszik a tehene, és kihívja az állatorvost. Az orvos fölírja a receptet, amivel az öreg bemegy a városba, majd amikor visszaér azt mondja a feleségének:
–Te, asszony! Kóstold meg már ezt a gyógyszert, nehogy valami baja legyen a tehénnek!
PISTIKE, gáláns bulizó és figyelmetlen unoka
