2024. július 17., szerda

MagyarZó Pistike messéi

A Zacsekpeti már számolja, hogy hányat alszunk még a nyári szünetig, mert marhára unja a matekot. Főleg a törteket utálja, a múltkor is egyest kapott a feleletére az Angéla matektanárnőtől.

-Mit csinál anyukád, ha négy almát hét felé kell osztania?

-Kompótot.

Atata szerint a kormány is kompóttal oldja meg a helyzetet, mert abból a kevéske pénzből, amennyi mostanában a büdzsébe csordogál, lehetetlen kifizetni a nyugdíjakat meg a köztisztviselői béreket.

-Majd megszakadt a szívem a Dacsics Ivica jóindulatától – jegyzé meg a Zacsek. –Hogy ő nem akarja a szegény nyugdíjasokkal meg a kisfizetésű melósokkal megfizettetni a válság leküzdését, ezért ellenzi a befagyasztást. Naná, hogy nekem se tetszik a dolog, de a fiskális tanács szépen megmondta, hogy ha nem intézkednek, csődbe megy az ország.

-Hja, Zacsek, egy politikusnak a saját jövőjére is gondolnia kell, nem csak az országéra – világosítá fel őt atata. –Előbb-utóbb jönnek a választások, és mit gondol, hányan szavaznak egy olyan pártvezetőre, aki befagyasztotta a fizetéseket?

-Nem lehet minden egyszerre, Koszovó is, meg nagy fizetés is - okoskoda amama. –Szegény Ivica, mikor intézkedetett volna, amikor még ki se heverte a brüsszeli munkavacsorák fáradalmait? Tisztára karikás a szeme. De most, hogy elintézte Koszovót Tacsival meg Katinka bárónővel, lesz ideje rendezni a fizetéseket is.

-Ha az ilyen egyszerű lenne, Tematild – legyinte atata. –Kiderült, hogy a pristinai vezető kismiska volt ahhoz képest, hogy milyen macerát okozhatnak a mitrovicai elöljárók, akik most már azzal fenyegetőznek, hogy kihirdetik a függetlenségüket. Meg miből is futná a jólétre, ha tisztára befuccsolt a gazdaság?

-Miből, miből Tegyula, hát a vajdasági földgázból. Szépen megírta a Magyarzó, hogy egy egész gáztenger van alattunk. Akartalak is figyelmeztetni, hogy ne grillezzünk a kertben.

-Miért ne grilleznénk, Tematild? – csodálkoza atata.

-Azért, mert veszélyes. A múltkor is tisztára éreztem a gázszagot. Képzeld el, ha felrobbanunk, és nincs biztosítva a házunk.

Anyuka kérdezi a kisfiát:

-Mi volt ma az iskolában, Lajcsika?

-Kémiaórán a robbanóanyagokat tanultunk.

-És holnap mi lesz az iskolában?

-Iskolában? Miféle iskolában?

Nálunk a suliban meg arról dumcsiztunk, hogy ki hol szeretne élni?

-És mire jutottatok? – érdeklőde amama. –Remélem, Tepisti itthon szeretnél maradni, vagy legfeljebb az anyaországba vágyódol.

-Nem estem a fejemre! Én is ausztrál szeretnék lenni, mint a többiek.

-Miért pont ausztrál?

-Azért, mert azt olvastuk, hogy Ausztráliában a legboldogabbak az emberek.

-Nem érdemes odamenni, kisfiam, ott sok a cápa – kontráza amama. –Hátha itthon is jobb lesz, ha visszaállítják a királyságot.

-Hogy jut eszedbe ilyen marhaság, Tematild? – izgula atata. –Honnan szeded, hogy a monarchia visszaállítására készülnek?

-Miért lenne marhaság? Láttam az oplenaci ünnepséget a híradóban a dinasztia tagjainak újratemetéséről, ahol a Tómó meg az Ivica is visszasírta a monarchiát. A tömeg meg lelkesen tapsolt nekik, és azt kiáltozta, hogy Királyt akarunk! Mit gondolsz, Tegyula, ki lesz az uralkodó: a Tómó vagy a Vucsics? Vagy mégis Sándor trónörökös?

-Rosszul láttad azt a közvetítést, Tematild, mert éppen hogy kifütyülték a szónokokat, különösen a kormányfőt. Az a bűne a szemükben, hogy állítólag eladta Koszovót. Úgy gondolják, hogy egy király megvédené a szent déli tartományt, és boldoggá tenné őket.

-Én nem is csodálkozom rajtuk – szóla nagy bölcsen a Zacsek. –Az utóbbi hatvan évben mindent kipróbáltak: a komcsikat, az önigazgatókat, Zlóbóékat, a demokratákat, most meg a haladókat, de csak egyre lejjebb süllyedtek a kakaóba. Már csak abban reménykednek, hogy hátha egy uralkodó meghozná a jobb életet. Mert arra már senki sem emlékszik, hogy milyen volt a monarchia alatt.

Két birkapásztor beszélget a Kopaonik lejtőjén.

-Láttad a tévéközvetítést a Sándor király újratemetéséről, Milojkó? Ugye szép volt?

-Láttam, Radomir. Szép volt, bizony szép.

-És eszedbe jutott, hogy mit csinálnál, ha mondjuk, te lennél a király?

-Hogy mit csinálnék? Nem is tudom. De az biztos, hogy többet nem gyalogolnék, hanem lóhátról őrizném a birkákat.

PISTIKE, gázos ausztrál és reménybeli monarchista