Az év elején még olyan újságcímekkel találkozhattunk, hogy az idén nem tankolhatunk ennél olcsóbban, vagy hogy nem számíthatunk olcsóbb olajra a közeljövőben. Az utóbbi napokban viszont éppen ennek ellenkezőjét tapasztalhattuk: meredeken esni kezdett az olaj ára. Mindeközben a világ tőzsdéin is szinte megmagyarázhatatlan ingadozások észlelhetők. Mindez talán annak lehet az előszele, hogy mégsem egy rendkívüli eseményektől mentes, nyugodt gazdasági év elé néz a világgazdaság.
Az Amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint a tengerentúli kőolaj-kitermelés napi 10,25 millió hordóra növekedett, ami új rekordot jelent. Az USA ezzel megelőzi Szaúd-Arábiát, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a legnagyobb kőolaj-kitermelő országát. Irán pedig azt jelentette be, hogy a következő négy évben naponta legalább 700 000 hordóval kívánja növelni az olajkitermelését. Az OPEC-tagországok 2017 januárja óta mérsékelték a kitermelést. Az akcióhoz Oroszország is csatlakozott, annak érdekében, hogy szinten tartsák az árat. Az USA növekvő olajkitermelése viszont ellenkező irányba hatott. Mint ismeretes, 50 dolláros hordónkénti olajár felett az USA-ban nagy mennyiségében található palaolaj kitermelése is kifizetődővé válik. Február elején a WTI és a Brent típusú olaj határidős jegyzései is mintegy 10 százalékot estek, összehasonlítva a januári csúcsaikkal. A helyzet nyilván sokkal bonyolultabb ennél, de röviden azt mondhatjuk, hogy az esés okai között az amerikai és iráni kitermelés bővülése, a gyenge dollár és a világgazdaságban tapasztalható negatív pénzpiaci hangulat áll. Ez utóbbi miatt arra lehet számítani, hogy mérséklődik a gazdasági tevékenység, és ennek nyomán csökkenhet az olaj iránti kereslet is, és ez szintén lefelé nyomja majd az árat.
JÖN A JÜAN?
A meglévő helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy a bejelentések szerint március végén Kínában is megkezdik a kőolaj határidős jegyzését, ami a világ legnagyobb nyersanyagpiacának termékárazását alaposan felforgathatja. Ez a lépés tovább erodálhatja a dollár első számú globális fizetőeszközként betöltött szerepét. Kína ma a világ első számú olajimportőre, így abszolút logikus a törekvés, hogy a világ még mindig első számú nyersanyagának áralakulása ne dollárban, hanem saját devizájában legyen kifejezve. Ha sikerül végrehajtani a változtatást, az nemcsak Kína számára, de Oroszországnak is kedvező lehetne. Ez utóbbi ország gazdasága is jelentősen ki van ugyanis téve az olaj és a dollár árfolyamának. A jüanalapú elszámolás lehetővé teszi kereskedelmi partnerei számára azt is, hogy arannyal fizessenek kínai termékekért, kizárva a dollárt a kereskedelmi elszámolásból. A várakozások szerint a jüanalapú elszámolási rendszer lehetővé teheti több olajexportőr ország – pl. Oroszország, Irán vagy Venezuela – számára, hogy elkerülje az amerikai kereskedelmi szankciókat.
OLAJ ALAPÚ KRIPTOPÉNZ
A venezuelai elnök tavaly az év vége előtt bejelentette, hogy egy olaj alapú kriptopénz kibocsátását tervezi az állam. Nicolas Maduro szerint az a céljuk, hogy ilyen intézkedéssel megállítsák a szédületes tempóban elértéktelenedő nemzeti fizetőeszköz, a bolivár gyengülését. A tervezett digitális pénz mögött a fedezet az ország nyersanyagkincse, az olaj áll majd. Maduro 2013 óta van hivatalban. Évek óta küzd az országban egyre jobban elmélyülő gazdasági válsággal, tavaszra pedig ismét választások lesznek Venezuelában. Az elnök nyilván azt remélheti, egy sikeres pénzügyi manőverrel megszilárdíthatja a hatalmát is. Egyben egy érdekes és tanúságos kísérletnek lehetünk majd a megfigyelői: lehet-e a virtuális pénznek az ország természeti kincseiben meghatározni a fedezetét. Az olaj alapú kriptopénz bevezetése azért jelenthet még fontos mérföldkövet, mert ebben az esetben egy állami kormányzat döntött a virtuális valuta használatának előnyben részesítése mellett, a hagyományos pénzügyi rendszerrel szemben. Venezuela gazdasági összeomlásának a legközvetlenebb oka az olaj árának beszakadása volt. Más exportterméke jóformán nincs is. Sőt! Annyira az olajra alapoztak korábban mindent, hogy a hazai piacra sem termelnek szinte semmit, ezért vannak most nagyon nehéz helyzetben. A bejelentés szerint azonban már február 20-án elkezdik a venezuelai kriptopénz jegyzését, amelyből 6 milliárd dollár azonnali bevételt remélnek. Maduró ezzel együtt felvenné a harcot az Egyesül Államok által irányított egyfajta pénzügyi blokáddal szemben is. Az El Petro névre keresztelt kriptovalutának az ország olajkészlete mellett az ott található arany- és gyémánttartalékok képezik a fedezetét.
Venezuela a világ legnagyobb ismert kőolajkészlete fölött terül el, paradox módon mégis a csőd szélén kénytelen lavírozni. A decemberi olajtermelést 16 éves mélyponton zárták. Az országban azonban már az alapvető élelmiszerekből, de még ivóvízből sincs elegendő. Venezuelában a szegénységből kivezető utat keresve a lakosság közösségekbe tömörülve kezdett Bitcoint bányászni. Az elnöki döntésében így nyilvánvalóan szerepet játszhat a lakosság kriptopénzek iránti nyitottsága is. A legtöbb elemző szerint a venezuelai kísérlet eleve kudarcra van ítélve, az egyre nyugtalanabbá és bonyolultabbá váló világgazdasági helyzetben azonban nehéz bármit is kizárni.
