Az újságcikkek alapján az elektromos meghajtású autókra ma a legtöbben úgy tekintenek mint az autózást forradalmasító új technológiára. Pedig a robbanómotorral és a villanymotorral hajtott gépjárművek lényegében egyidősek. A 19. század végén Európában és Amerikában is megjelentek a robbanómotoros és az árammal hajtott járművek első példányai. Az elektromos autók háttérbe szorulását ezt követően a tartósan alacsony olajár és az akkumulátorok nehézkes töltése és korlátozott kapacitása okozta. Aztán a rá következő száz év sem hozott komolyabb áttörést, az akkumulátorok töltésének hosszú idejét csak az ezredforduló után sikerült új technológiákkal felgyorsítani. Az ezredforduló után azonban a kőolaj drasztikus drágulása és a környezetvédelmi szempontok ismét a figyelem középpontjába helyezték az e-autókat. Ma már gyorstöltők segítségével az elektromos jármű akkumulátora 15 perc alatt feltölthető. Ez forradalmasíthatja az ilyen járművek széles körű elterjedését. Jelenleg azonban az ilyen autók sokkal drágábbak a hagyományos járműveknél, de az egyre nagyobb szériákban történő gyártásuk minden bizonnyal oda vezet, hogy egyre olcsóbbak lesznek.
MEGNYÍLT AZ ELSŐ NYILVÁNOS TÖLTŐÁLLOMÁS SZERBIÁBAN IS
Jelenleg alig több mint száz e-autót regisztráltak, a bejegyzett hibridek száma pedig ennél is kevesebb. Ha összevetjük azzal, hogy csaknem kétmillió jármű fut az ország útjain, megállapíthatjuk, hogy igazi kuriózum a villanyautó. Elektromos (motor)kerékpárból valamennyivel több van, és ez annak köszönhető, hogy valóban csak lokálisan használják őket. Egyes vélemények szerint országunkban még nincs megalkotva a megfelelő jogi háttér az elektromos járművek behozatalához és bejegyzéséhez. Más információk szerint a hagyományos járművekhez hasonlóan e-autók is importálhatók, és a tulajdonos a bejegyzés alkalmával mentesül a robbanómotorok után kirótt adó fizetése alól. A hagyományos járművek esetében ezt a hengerűrtartalom alapján fizettetik meg és az összeg 1200–3000 dinárt tesz ki. A hatályos törvény szerint az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de lehetőség van olyan döntést hozni, hogy az e-autók után ne kelljen helyi kommunális illetéket fizetni. Ez újabb, legfeljebb 500, de akár 5500 dinár megtakarítást jelenthetne. Az EU országaiban jelentősebb eszközökkel ösztönzik a viszonylag még mindig nagyon drága villanyautók vásárlását. Ausztriában pl. 4000 eurós állami támogatást lehet igényelni, de sok országban az ilyen autók ingyenesen parkolhatnak, ingyenes töltőállomások állnak a rendelkezésükre, és egyes országokban legálisan használhatják a buszsávot is. Mérföldkőnek tekinthető, hogy a közelmúltban Szerbiában átadták az első elektromos gépjárművek részére felállított nyilvános töltőállomást. A bemutatóra a Belgrádi Egyetem Gépészmérnöki Kara előtt felállított gyorstöltő állomás 50 kW teljesítményű, és egy átlagos elektromos jármű akkumulátorát 15 perc alatt tölti fel. A napi 70 jármű feltöltésére alkalmas szerkezet 25 ezer euróba került, de az elhelyezése és az egyéb járulékok még ennyit tesznek ki. A tervek szerint a töltőállomást hamarosan a Čukarički városrészben található Petrol üzemanyagtöltő állomásra helyezik át. A Szerbiai Gazdasági Kamara illetékesei a közelmúltban jelentették be, hogy az európai országok tapasztalatainak felhasználásával megkezdték a szerbiai elektromos töltőállomások kiépítésére vonatkozó stratégia kidolgozását. A 10-es korridor mentén a közeljövőben 150 elektromos töltőállomás felszerelését tervezik. A szóban forgó stratégia szerint 2020-ig a nagyobb szerbiai városokban és az autóutak mentén további 1000 töltőállomás megépítését irányozták elő.
MAGYARORSZÁGON INGYENES
Európában Észtország jár az élen. Ott ugyanis a forgalmas utak mentén már minden 50-60 kilométeren van elektromos töltőállomás. Az EU-ban a tervek szerint 2020-ig 3,5 millió e-autó közlekedik, és 800 ezer töltőállomás létesül. Tavaly a világon összesen 1,3 millió villanyautót adtak el. Szűkebb régiónkban viszont Magyarország jár az élen, az idén eddig 119 e-autót adtak el, a csehek 88-at, a lengyelek 66-ot, a szlovákok 27-et, a románok 11-et, Bulgáriában viszont egyet sem.
Érdekes megjegyezni, hogy pl. Magyarországon az elektromos autók töltése jóformán minden nyilvános töltési ponton teljesen ingyenes. Azt gondolhatnánk, azért adják az üzemeltetők ingyen az áramot, mert a cégnek ez jó reklám, egyben egy általában jól szituált közönséget vonzó szolgáltatás. A villanyautó-tulajdonos általában náluk költi a pénzét kávéra, üdítőre, amíg az autó töltődik. Valójában azonban egyéb okai is lehetnek. A villamosenergia-kereskedői engedéllyel nem rendelkező cégek a törvény szerint nem kérhetnek pénzt az áramért. Illetve elméletileg kérhetnének, mert a törvényt már megalkották, de a töltő üzemeltetésére külön engedélyt kellene kiadni, aminek a végrehajtáshoz szükséges részletes rendelkezések kidolgozása most van folyamatban.
