„Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” – mondta állítólag a Nobel-díjas Niels Bohr, de esetenként ezt a mondást másoknak is tulajdonítják, és nem zárható ki, hogy valóban mások is tettek hasonló vicces kijelentést. A máig tartó következményei miatt még mindig aktuális tíz évvel ezelőtti válságot is kevesen „jósolták meg”, ezért válhatott közhelyes szállóigévé, hogy a részkockázatokat sokan látták, magát a válságot nagyon kevesen. Pedig – akárcsak az előző válságok általában – ez sem volt előzmények nélküli. Az 1873–74-es vagy az 1929–33-as válságot is hasonló „felfúvódás” előzte meg. A ciklikusság jegyében zajló fellendülést kordában kellett volna tartani, de az optimista hangulatban ez nem történt meg.
Lefelé módosították a növekedési előrejelzéseket. A világgazdaság ebben az évben kevésbé lesz élénk, mint amit három hónappal ezelőtt vártak. Ez a Nemzetközi Valutaalap új World Economic Outlook-jelentésében szerepel, amely a napokban tettek közzé. Az olvasható benne, hogy a globális GDP-növekedés 3,3 százalékos lehet, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint amit januárban jósoltak. A világ két legnagyobb gazdasága esetében a módosítások egymással ellentétes irányban mozogtak. Az Egyesült Államok növekedési előrejelzése pedig 0,2 százalékponttal mérséklődött, 2,3 százalékra csökkent, míg Kína esetében az adat 0,1 százalékponttal nőtt, és így 6,3 százalékra emelkedett.
VISZONYLAG PONTOSAK
Az IMF előrejelzései a világ szinte legnézettebbjei. A politikai döntéshozók, a közgazdászok és az üzletemberek, menedzserek körében rendszeresen hivatkoznak rájuk. De vajon mekkora bizalmat kell helyeznünk ezekbe az előrejelzésekbe?
Az 1999 óta minden tavasszal közzétett előrejelzés nagy eltéréseket mutatott a hibák irányában és nagyságában. Az esetek 6,1 százalékában az IMF-előrejelzés 0,1 százalékpontos hibahatáron belül volt. Az esetek 56 százalékában alábecsülték a GDP-növekedést, 44 százalékában túlértékelték. Valójában a legtöbb esetben nem tévedtek túl sokat.
Az IMF előrejelzése sokat számít. A közgazdászok hálózata a világ legnagyobb részét lefedi, az elemzésbe 193 ország adatait veszik figyelembe. A gazdasági kilátásokról szóló előrejelzések befolyásolják a kormányok és a magánszervezetek világszerte hozott döntéseit. A felmérések azt mutatják, hogy a központi bankok és a pénzügyminisztériumok többségében a felsőfokú vezetők és tisztviselők az IMF előrejelzéseit viszonyítási alapként használják, vagy saját előrejelzési pontosságuk ellenőrzésére. A szervezet sürgősségi hitelező a válságban lévő nemzetek számára. Amikor az IMF téved, akkor azzal a kihelyezett hitelei is kockázatosakká válnak.
A NÉMET GAZDASÁG IS LASSULNI LÁTSZIK?
Az előrejelzések célja, hogy a lehető legpontosabban számot adjon a gazdaságról a rendelkezésre álló információk tükrében. Figyelembe kell venni azonban a várható politikai döntésekre vonatkozó feltételezéseket is.
A valutaalap azonban esetenként túlzásokra hajlamos. Megfigyelhető, hogy például az IMF az esetek 80 százalékában túlbecsülte az USA növekedésének várható ütemét, míg Kína esetében mindössze az esetek 20 százalékában vártak nagyobb növekedést, mint ami végül megvalósult.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt kedden közzétett frissített prognózisa szerint veszít lendületéből a világgazdaság idei növekedése a tavalyihoz képest. Az IMF a tavaly októberben publikált World Economic Outlook (WEO) előrejelzésének felülvizsgált és módosított változatában 0,4 százalékponttal 3,3 százalékra csökkentette a 2019-es és 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra a 2020-as globális GDP-növekedési előrejelzését. Az IMF korábban közzétett számításai szerint tavaly a globális GDP 3,6 százalékkal nőtt. A valutaalap előrejelzése szerint a fejlett gazdaságok a tavalyi 2,2 százalék után az idén 1,8 százalékkal, jövőre 1,7 százalékkal nőnek, ami 2019 esetében 0,3 százalékpontos csökkentést jelent a tavaly októberi prognózishoz képest.
A fejlett gazdaságok közül az Egyesült Államok gazdasági növekedése az idén 2,3 százalékra, jövőre 1,9 százalékra lassul a tavalyi 2,9 százalékról. A kínai gazdaság tavalyhoz képest veszít növekedési lendületéből az idén, de kevésbé az októberben vártnál. A tavalyi 6,6 százalékos gazdasági bővülés után idén a növekedés 6,3 százalékra lassul – legalább is az előrejelzés szerint –, ami az októberben várthoz képest 0,1 százalékpont felfelé javítást jelent. Az IMF várakozása szerint Kína 2020. évi GDP-növekedése 6,1 százalék lesz, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az októberben vártnál.
Az euróövezet idei növekedési előrejelzését 0,6 százalékponttal 1,3 százalékra csökkentette az IMF, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal 1,5 százalékra rontotta. A tavalyi növekedés az euróövezetben 1,8 százalék volt. A német gazdaság növekedési előrejelzését korrigálta az IMF a legnagyobb mértékben. A prognózis szerint az idei növekedés eszerint csupán 0,8 százalék lesz, 1,1 százalékponttal kisebb az októberben jelzettnél. Erre azért érdemes odafigyelni, mert országunknak Németország az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, így ami ott történik, azt mi is megérezzük.
