Kína vált az elektromos meghajtású autók legnagyobb piacává. Az országban – elsősorban a pekingi vezetés által tudatosan erőltetett környezetvédelmi fordulat miatt – akkora a kereslet az elektromos járművek iránt, hogy a gyártók már nem is képesek maradéktalanul kiszolgálni a vásárlókat. A BYD a legnagyobb kínai e-auótgyártó cég. A vállalat éppen a napokban közölte, hogy egy évtizeddel az első, tömeggyártásba kerülő modelljük megjelenése után, az idén várhatóan többet fognak eladni az e-autókból, mint a hagyományos meghajtású járműveikből. A BYD tavaly 520 ezer járművet értékesített, ami 27 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Az idei évi cél pedig 650 ezer jármű.
A kínai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, a CAAM statisztikai adatai szerint Kínában tavaly az elektromos és hibrid autók értékesítése 61,7 százalékkal, 1,3 millióra nőtt, az idén pedig 1,6 milliós eladásra számítanak. Eközben összességében 2,8 százalékkal, 28,1 millióra csökkentek az autóeladások Kínában, ahol először jegyeztek visszaesést 1990 óta.
Az elemzők ugyanakkor az eredményekkel kapcsolatban figyelmeztetnek, hogy a BYD ma nem tartana itt, ha annak idején a kínai kormányzattól nem kap igen komoly pénztámogatást a fejlesztések megvalósításához.
A BYD Company Ltd. Kína egyik legnagyobb vállalata, 1995-ös alapítása óta a közlekedés és az energiaipar egyik vezető vállalatává nőtte ki magát. A közelmúltban összeszerelő üzemet nyitott az Egyesült Államokban és vegyes vállalatot alapított a német Daimlerrel is.
A FORDULAT
Kína világvezető a szén-dioxid-kibocsátásban, de talán pont emiatt ők is vezetik a tiszta energia forradalmát is. Egyre népszerűbbek az elektromos autók, emellett folyamatosan épülnek nap- és szélenergiafarmok is. Az utóbbi években jelentősen csökkent a károsanyag-kibocsátás az országban. A merész tervek szerint 2030-ig Kínában minden autó „villanyosítva” lesz, vagyis kizárólag teljesen elektromos, vagy hibrid autók fognak közlekedni a hatalmas ország egész területén. Figyelembe véve a jelenlegi technológiai fejlődést és a társadalom folyamatosan növekvő igényét a megújuló energiára, továbbá azt a tényt, hogy milyen fejlődésen megy át a kínai elektromos autók ipara, mondhatjuk, hogy realisztikusak ezek az elvárások.
A legutóbbi vizsgálatok szerint is Kína bocsátja ki a legtöbb káros anyagot a világon, ellenben szemmel láthatóan ők teszik meg a legtöbbet is, hogy ezen változtassanak. A társadalom is egyre jobban hajlik a tiszta közlekedés felé, és az autógyárak jelenlegi számításai szerint 2025-re az ilyen autók fogják kitenni az ország autóeladásainak az ötödét.
Kínára egyébként is jellemző volt az utóbbi években a gyors váltás. Amikor a fekete-fehérről színes tévére váltottak, az mindössze három évig tartott, a világ fejlett országaiban és Nyugaton is a folyamat tíz évet vett igénybe. A telefonoktól az okostelefonokig körülbelül egy évig tartott a teljes átállás, Európában pedig ehhez csak három év kellett. Ennek tükrében már egészen hihető, hogy az autók lecserélése is nagyon gyorsan megtörténik.
AZ ELEKTROMOS AUTÓ MÉG JOBBAN SZENNYEZ?
Az emberek tudatában általában az elektromos autó környezetbarát közlekedési eszközként jelenik meg. Valójában ez csak akkor igaz, ha a közvetlen kibocsátást vizsgáljuk, összességében szemlélve már sokkal árnyaltabb a kép.
A legújabb számítások és felmérések azt mutatják, hogy az elektromos járművekre történő átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A müncheni egyetem gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint a közlekedésben sokkal inkább a földgáz, hidrogén és bio-metán üzemű, belsőégésű motorok szélesebb körű elterjesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
A németországi áramtermelési energiamixet és az akkumulátorgyártás áramigényét is figyelembe véve vizsgálták a témakört. Energiamix alatt erre ebben az esetben azt értjük, hogy az ország áramtermelését milyen forrásokból fedezik. Az a megdöbbentő eredmény született, hogy az akkumulátor üzemű, teljesen elektromos járművek összesített járulékos szén-dioxid-kibocsátása még a legjobb esetben is kissé meghaladja a dízelmotorokét, átlagban pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy magasabb annál. A tanulmányban is publikált számítások kimutatták, hogy a földgázüzemű autók a ma rendelkezésre álló technológiával mintegy harmadával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a dízeles járművek.
Hosszabb távon pedig a hidrogén üzemű járművek kínálhatnak további előnyöket. A hidrogén ugyanis alkalmas a szél- és naperőművek által csúcsidőben termelt áram kifizetődő módon történő tárolására és későbbi felhasználására.
Valójában tehát az elektromos autók és a hozzájuk tartozó akkumulátorok gyártása egyaránt nagyon energiaigényes folyamat, az ezt követően forgalomban kerülő elektromos autókat pedig a rendelkezésre álló energiamix alapján termelt árammal töltik fel, ez viszont sok ország esetében nagyon megterheli a környezetet.
Minél nagyobb a nem megújuló energiaforrások aránya az adott ország energiamixében, ahol az akkumulátort gyártják, annál nagyobb az elektromos autó környezetterhelése.
