Nouriel Roubini világhírű közgazdász szerint jelenleg ott tartunk, hogy a befektetők és a piac túlságosan is elbizakodottá vált. Szerzői írásában úgy véli, hogy az év hátralévő része sokkal „göröngyösebb” lesz a tőzsdéken és a tőkepiacokon egyaránt. Több okot is felsorolt, melyek komolyabb tőzsdei zuhanást is előidézhetnek.
Roubini először 2006-ban fogalmazta meg a válsággal kapcsolatos előrejelzését, amit akkor többnyire kritikusan fogadtak. 2008-tól azonban Roubini jóslatai folyamatosan valósulnak meg, legalábbis a gazdasági válsággal kapcsolatban. Korábban egy kevéssé ismert szakember volt, de ma már olyan helyekről kap felkérést mint az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa.
Roubini már korábban is sötét képet festett arról az ördögi körről, amelyet a bizalom csökkenése, ennek következtében pedig a gazdaság visszaeső aktivitása miatt jelentkezik. Ha a cégek nem tesznek semmit, akkor „22-es csapdája” helyzet következik be, mert ha nem növekszik a foglalkoztatás, nem nő az egyén bevétele, sem a fogyasztás, s a válság máris menetrendszerűen megérkezik.
A New York Egyetem világhírű közgazdásza ismét arra figyelmeztet, hogy véleménye szerint az amerikai részvénypiacok máris túlértékeltek, ugyanakkor egyre rosszabb állapotban van az európai gazdaság. A világ több országa között is zajló kereskedelmi háború, az amerikai belpolitikai helyzet, valamint a feltörekvő országok és az amerikai vállalatok eladósodottsága is jelentős kockázatot jelent. Roubininek van egy saját elemzőcége is és annak az adataira hivatkozva vezeti le, hogyan jutott el a helyzet a jelenlegi állapotokig. A 2017. évi, jelentős tőzsdei áremelkedés után a 2018. évet a visszaesések jellemezték, az idén pedig az év eleje óta ingadozások tapasztalhatók.
Ugyanakkor nemcsak negatív, hanem pozitív folyamatok is vannak már kibontakozóban, s Kína és az Egyesült Államok megegyezésével lezárulhat a kereskedelmi háború. Kínában a hatékony intézkedéseknek köszönhetően úgy tűnik, sikerül stabilizálni a növekedést is. Vannak arra utaló jelek is, hogy mégsem lesz megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit, s ez szintén optimizmusra adhat okot.
Úgy tűnik, az amerikai jegybank, a Fed is „óvatosabb” üzemmódra váltott. De bizakodásra okot adó fejlemény az is, hogy vádemelés nélkül lezárult a Trump és az oroszok elnökválasztás idején történt összejátszásának vizsgálata. Elemzők szerint ez azt eredményezheti, hogy az amerikai elnök a jövőben kevesebb meglepő húzást mutat majd be, mert megszűnik az a taktikai kényszer, hogy el kell terelni a figyelmet a vizsgálatokról.
PESSZIMISTÁK
A pesszimisták szerint a most éppen enyhülést mutató, de valójában állandó jelleggel feszült kínai–amerikai viszony önmagában elég nagy kockázati tényező. Roubini is úgy véli cikkében, hogy a kereskedelmi háború bármikor könnyen kiújulhat, még ha a mostani fázist egy sikeres egyezménnyel zárnák is a felek.
A küszöbönálló európai parlamenti választások is okozhatnak bizonytalanságot. Az európai gazdasági növekedés egyébként is törékeny, belső ellentétek, a Brexit és egyéb fejlemények súlyosbíthatják a helyzetet. Globálisan szemlélve pedig a feltörekvő országokban fedezhetők fel jelentős politikai és gazdasági kockázatok. Argentína, Törökország, Mexikó, Brazília és Irán egyaránt jelentős kockázatokat rejtenek önmagukban is.
Nem mellékesen, az Iránnal és Venezuelával kapcsolatos fejlemények az olajárakat felfelé nyomhatják, ami szintén könnyen hozzájárulhat ahhoz, hogy számos ország recesszióval legyen kénytelen szembenézni.
MÁR NEM HISZNEK A PIACOK MINDENHATÓSÁGÁBAN?
Valójában egy újszerű fejlemény is megfigyelhető a világon. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy már senki nem bízik kizárólag a piaci törvények hatásaiban. Amit például Kína produkál, azt sok szempontból lehet vizsgálni, és komoly tanulságokat lehet felfedni a jövőre nézve is. Figyelemre méltó világgazdasági fejlemény még, hogy a kiszámíthatóság, az elszámoltathatóság biztosítása terén is jelentős intézkedéseket hoztak több országban is. Ez akár optimizmusra is okot adhat, az emberiségnek azonban mindig is voltak olyan aranykorszakai, amikor mindenki azt hitte, hogy ez egy működő recept és a válságokat, recessziókat „örökre” el lehet felejteni.
Mégis, sokak szerint, többek között Roubini szerint is számos körülmény arra utal, hogy egy újabb gazdasági válság elé nézünk. A legtöbben így vélik, viszont vannak, akik szerint ez most sokkal kevésbé megrázó esemény lesz, mások szerint a 2008–2009-es válsághoz mérten is katasztrofális következményei lesznek.
Mindenesetre Nouriel Roubini, a pesszimizmusáról elhíresült közgazdász az írását azzal zárja, hogy nem az a kérdés, hogy a válság meg fog-e történni, hanem csupán az, hogy mikor.
Szerinte 2020-ig megérik a helyzet egy nagyobb pénzügyi válságra, majd egy globális recesszióra. Mindebből az következik, hogy ha komolyan vesszük a világhírű közgazdász figyelmeztetését nem sok időnk van a felkészülésre.
