A leggazdagabbak és a legszegényebbek között 2018-ban tovább nőttek a különbségek, vagyis ahogyan mondani szokás: még nagyobbra nyílt a vagyonolló. A mögöttünk álló év végén a világ 26 leggazdagabb emberének a vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával. Erre a megdöbbentő tényre az Oxfam nemzetközi civil szervezet hívta fel a figyelmet.
Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója szerint a gazdagok és a szegények közötti, egyre mélyülő szakadék nincs jó hatással a gazdasági növekedésre, mivel elégedetlenséget szül és egyben azt is jelzi, hogy talán sikertelennek tekinthető a szegénység elleni harc.
A történelmi tapasztalatok mutatják, hogy a kommunizmusban és a szocializmusban bevezetett egyenlősdi milyen lesújtó gazdasági következményekkel jár. A vállalkozói kedvet természetesen serkenteni kell, nem pedig korlátozni, ugyanakkor az állam újraelosztó szerepét is nem ártana folyamatosan újragondolni és a körülményekhez igazítani.
Az Oxfam 2018 végén jegyzett adatai szerint a világ 26 leggazdagabb emberének tulajdonában annyi pénz van, mint amennyi a 3,8 milliárd (!) legszegényebb földlakó teljes vagyonának értéke. Egy évvel korábban, 2017 végén még a világ 43 leggazdagabb emberének volt annyi pénze, mint a legszegényebb 3,8 milliárdnak.
ELKÉPESZTŐ KÜLÖNBSÉGEK
A Forbes magazin rangsorolása szerint a világ leggazdagabb embere jelenleg az amerikai Jeff Bezos, az amazon.com alapító tulajdonosa. Teljes vagyona tavaly elérte a 112 milliárd dollárt. A leggazdagabbak vagyona 2018-ban mintegy 900 milliárd dollárral nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros növekedésnek felel meg. Elképesztő tempóban nőnek tehát ezek a nagy vagyonok. Eközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlag 11 százalékkal csökkent. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a szupergazdagok a legszegényebbektől „veszik el” a pénzt, de vannak, akik ezt így magyarázzák.
Az Oxfam azonban rámutatott a tényre, hogy valójában a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Kimutatásaik szerint ugyanis egy adódollárból mindössze négy cent fakad a gazdagok megadóztatásából.
A segélyszervezet legfrissebb jelentése szerint az elképesztő aránytalanság egyik legfőbb oka a nagy konszernek és a szupergazdagok adóelkerülése. Kimutatták, hogy a leggazdagabb 1 százalék az adózással kapcsolatos manipulációk, „trükkök” révén évi mintegy 200 milliárd dollárt tart meg magának. A hivatalos szakirodalom adóoptimalizálásnak is nevezi ezt a tevékenységet. Fontos kiemelni, hogy ezt nem szabad összetéveszteni az adócsalással, adóeltitkolással, mert nem egy kategóriába tartoznak. Ez utóbbiak ugyanis bűncselekménynek számítanak. A lényeg azonban, hogy a fejlődő országok az adóoptimalizálás miatt évi legkevesebb 170 milliárd dollár adóbevételtől esnek el. Az évente világszerte felhasznált fejlesztési segélyek 145 milliárdot tesznek ki, s ez azt jelenti, hogy ha mindenki becsületesen és helyben adózna, és nem trükközne, több pénz maradna helyben, mint amennyit a segélyből folyósítanak.
IGAZI PARADICSOM?
A klasszikus adóparadicsomok közül már a Seychelle-szigetek is arra kényszerült, hogy az OECD nyomásának engedve átláthatóbbá tegye az adórendszerét, így kerülve el a feketelistákat. A 2019. évi változtatásoknak köszönhetően már nem sokkal maradnak el a nemzetközi adótervezés éllovasaitól.
A témában pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett, hogy a globális adóelkerülést minél nagyobb mértékben visszaszorítsa. Elkészült el a BEPS projekt, amely a nemzetközi agresszív adótervezés és adóelkerülés elleni fellépés akcióterve. Az igazi megoldás azonban az automatikus banki információcsere lenne, amely az átláthatatlan tulajdonosi struktúrát és a szintén nem átlátható céges tevékenységet tenné jól átláthatóvá.
A küszöbönálló változásokra utalhat a Seychelle-szigetek esete. A köztudatban nemcsak turistaparadicsom, de adó- és offshore paradicsomként élő egzotikus ország sokáig feketelistás volt a laza szabályozás miatt.
A klasszikus adóparadicsomok fokozatosan elveszítik a vonzerejüket, napról napra standardizálódik a nemzetközi adózás. A Seychelle-szigetek ki tudott lépni a klasszikus adóparadicsom szerepéből és egy újabb és modernebb köntösben kínálja a nemzetközi üzleti világnak az adótervezési lehetőségeket.
Gabriel Zucman, akit az offshore téma szakértőjeként tartanak számon, 2015-ben publikálta a The Hidden Wealth of Nations című könyvét, melyben felbecsülte az offshore-ban tartott vagyonok méretét. Számításai szerint globális szinten 7600 milliárd dollárnyi vagyont tartanak magánszemélyek és vállalatok offshore-ban, ami a világ éves GDP-jének csaknem az egy százalékát tette ki akkor. Egy másik jelentős offshore-kutató, James Henry 2012-es becslése szerint ennél jóval nagyobb vagyonok „üdülnek” az adóparadicsomokban, 21 és 32 ezer milliárd dollár közötti összegre becsülte az ilyen vagyonok értékét, ami az éves globális GDP 27–42 százaléka.
