Magyarországtól és Horvátországtól eltérően Szerbiában nem létezik egy olyan utazási iroda sem, amely egészségügyi turizmussal foglalkozna.
Nem a szerbiai orvosokkal vagy a kórházakkal van a baj. Az itteni szakemberek kompetensek és képesek lebonyolítani azokat az igényes orvosi beavatkozásokat, amelyeket a világban is végeznek, legyen az esztétikai sebészet vagy mesterséges megtermékenyítés. Ha a szakmáról van szó, nincs olyan objektív tényező, amely miatt Szerbia kimaradt az egészségügyi turizmus térképéről – mondja Slavica Gavrić, az Egészségügyi Turizmus Csoport igazgatóbizottságának alelnöke. Hozzátette, hogy habár Szerbia magáénak tudhatná az egészségügyi turizmusból származó haszon jelentős részét, sajnos jelentősen lemaradt a régió többi országához képest.
Szerbiában nem létezik egy olyan turisztikai iroda sem, amely a külföldi egészségügyi turisták regrutálásával foglalkozna. A csoport ugyan közvetítői szerepet tölt be a külföldi partnerek és az itteni 23 intézmény között, amelyek nyitottak a befogadásra, de ez megint csak azt jelenti, hogy a külföldiek „külső” kezdeményezésre jönnek hazánkba. A tavaly novemberben megtartott nemzetközi egészségügyi turisztikai konferencián több külföldi szakértő is ugyanazt a kérdést tette fel: „Miért nem tudják önök megkeresni a pénzt?” – magyarázza Gavrić.
A szomszédok találékonysága
Azt, hogy mekkora lehetőséget szalaszt el Szerbia, legjobban a szomszédaink példáján látható. Ha Horvátországról van szó, legalább tíz évet maradunk le mögöttük az egészségügyi turizmus terén. Egy átlag brit, aki rendszeresen használja az internetet, tudja, hogy Zágrábban nagyon jó áron lehet fogat javíttatni. Ha Magyarországról van szó, talán össze sem lehet hasonlítani a két országot, akkora a különbség. Magyarországot már egy ideje Európa legkeresettebb egészségügyi rendeltetéseként ismerik. A balatoni Fogorvosi hétvégék egyre keresettebbek, és lassan elvonzzák azokat, akik Belgrádba jönnének fogat javítani.
– A szerbiai problémák halmozottak. Szerbia „láthatatlansága” az egészségügyi turizmus terén főleg a logisztikai támogatás elmaradásának következménye, ezenkívül lehetetlen fapados repülőgépjáratokkal Belgrádba utazni, mert ezeknek a járatoknak nincs engedélyük arra, hogy Szerbiában működjenek. Tehát 70-100 euró helyett a turistának legalább 200-300 eurót kell fizetnie, hogy eljuthasson a szerb fővárosig. A közepes kategóriájú szállodák választéka is kicsi. Az európai egészségügyi turista az elhelyezésért átlagosan 50-60 eurót költ, viszont Belgrádban 180 euró alatt nehezen talál „elfogadható” helyet – mondja Gavrić.
Reklám nélkül nem megy
A legnagyobb probléma a reklám hiánya. Az intézmények és az állam szintjén sajnos nem létezik pontos marketing stratégia. Az egészségügyi turizmussal kapcsolatos kezdeményezések csak személyes, vagy egyes intézmények önálló akcióira korlátozódik. Mindezek mellett a külföldiek még mindig jönnek – véli Slavica Gavrić.
Dr Spaso Anđelić a Narodni front nappali klinika vezetője elmondta, hogy ebben a térségben a szerbiai ginekológusok a legjobbak.
– Csehország kiválóan megszervezte a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központjait, és sok külföldi látogat el oda. A mi szakembereink ebben az ágazatban elsők lehetnének. Egy amerikai asszony esetét elevenítem most fel, akinek egy hasonló sebészeti beavatkozásért náluk 15 000 dollárt kellene fizetnie, nálunk ezt a műtétet 3-4-szer olcsóbban elvégzik – magyarázza Anđelić.
Sokan arra számítanak, hogy e téren nagy lépést jelent majd ha a biztosító társaságok érdeklődést mutatnak az egészségügyi intézmények és a páciensek közötti szolgáltatási szerződések megkötésére. Az első komoly lépéseket azonban állami szinten szükséges megtenni.
