Ötvenhétszer kondult meg a harang az adorjáni temetőben szombaton 14 órakor, annak az ötvenhét magyar áldozatnak az emlékére, akiket 1944-ben itt végeztek ki. A megemlékezést a helybelieken és Borsos Csaba helyi közösségi elnökön kívül megtisztelte jelenlétével Nyilas Mihály tartományi kormányalelnök, Csikós László államtitkár, és dr. Bimbó Mihály magyarkanizsai polgármester is. A megemlékezés alkalmából a Szőke Tisza Művelődési Egyesület alkalmi dalcsokorral készült, a helyi általános iskolások szavaltak, ft. Baráth Gábor pedig ünnepi szertartást celebrált.
Lackó Róbert és dr. Bimbó Mihály az adorjáni koszorúzáson
– Ami akkor történt, az egész közösséget érintette, megcsonkítottak bennünket, édesapákat, testvéreket, gyermekeket vettek el tőlünk – mondta alkalmi beszédében ft. Baráth Gábor adorjáni plébános.
Ezt követően Forró Lajos történész, a Délvidéki Kutató Központ alelnöke ismertette a több mint hét évtizeddel ezelőtt történt tragikus eseményeket, és felhívta a figyelmet az emlékezés fontosságára.
Hasonló módon emlékeztek meg az áldozataikról Horgoson és Martonoson is november 1-jén, vasárnap.
Horgoson 14 órától a temetőben celebrált szentmisét ft. Gutási Ákos plébános, majd ezt követően az áldozatok emlékművénél tartottak megemlékezést, melynek keretében Vass Zoltán történész mondott beszédet, melyben a 44-es eseményeket, és azok előzményeit taglalta.
– 1941-ben a Horgosra bevonuló honvédeket a helyiekből álló szerb fegyveresek megtámadták. Ennél a pontnál kell keresünk a gyökereit a véres horgosi eseményeknek. A szerbek beavatkozásának eredménye, hogy néhány héttel a honvédség bevonulása után a szerb fegyveresek közül tizenötöt kivégeztek az Öreg erdőnél, a mai Ibolyásnál. 1944. október 10-én a magyar impériumot felváltotta ismét a jugoszláv. Novemberben érkezett Horgosra a kivégzőosztag, amely a helyben maradottakon kellett, hogy bosszút álljon, példát statuáljon és megfélemlítsen. A közel nyolcvan áldozatot a szabadkai út mellé hajtották, ahol a megásatott sírokba lőtték őket halomra, köztük az akkori plébánost, Virág István atyát. Ítélkezés nem volt, csak végrehajtás, bosszú és megfélemlítés – mondta Vass Zoltán.
Martonoson szintén vasárnap délután 15 órakor tartottak megemlékezést a temetőben, ahol a helyi plébános, Savelin Zoltán atya szertartása után Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez. Beszédében kiemelte, hogy a huszonnégy martonosi áldozat exhumálását kérelmezik bírósági úton, valamint arra is kitért, hogy a Tito marsall nevét viselő főutca nevét időszerű volna megváltoztatni, méghozzá éppen az 1944-es áldozatok emlékét viselő névre. Adorjánon, Horgoson és Martonoson is koszorúzással, imával és a Himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés.
