Tegnap délután a magyarkanizsai temetőben emlékeztek meg az 1944-es ártatlan magyar áldozatokról. A helyszínen a Délvidék Kutató Központ alelnöke, Forró Lajos mondott beszédet, aki a korabeli eseményeket elevenítette föl, valamint köszönetét fejezte ki a Fidesznek a hathatós támogatásért, és Pásztor Istvánnak, amiért szívén viselve ezt az ügyet, elősegítették a történtek tisztázását és ezáltal a két nép megbékélését is.
– Megbékélni akkor lehet, ha beszélünk a sérelmeinkről, és közösen emlékezünk az áldozatokra. Ugyanis itt nincs többé szerb vagy magyar, csak áldozatok vannak. Nagyon fontos, hogy ezekre az eseményekre emlékezzünk, nem csak egy évben egyszer, mert ha nem emlékezünk, akkor a gyilkosok letagadhatják tetteiket. Ha innen hazamegyünk, kérdezzük meg gyermekeinket, tudják-e, ki volt Szabó Dénes. És ha nem tudják, akkor valamit nem jól csináltunk, s azonnal pótoljuk e mulasztásunkat. Beszélni kell arról, ami történt, mert ami a feledés homályába vész, az olyan, mintha nem is létezett, mintha meg sem történt volna, és a gyilkosoknak nem is lesz mit letagadniuk – mondta Forró Lajos.
A megemlékezés ünnepélyességéről idén is a Cifraszűr vegyes kórus gondoskodott, akik előbb a Himnuszt, majd a Szózatot énekelték el. Oláh Tamás pedig Kányádi Sándor Vidéki békevers c. művét szavalta. A megemlékezés végén az önkormányzat, a helyi közösség, a pártok és szervezetek megkoszorúzták az 1944-es áldozatok emlékművét, majd a szokáshoz híven az első világháborúban elesett katonák sírjára is virágot helyeztek. Dr. Zapletán Géza esperesplébános mindkét helyen alkalomhoz illő szertartást celebrált, és megáldotta az emlékhelyet.
