Tegnap a Tartományi Képviselőházban kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelyen bemutatásra került Szerencsés Zsuzsanna A média privatizációja és a privatizáció utáni folyamatok című elemzése. A rendezvényt a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete szervezte, és a Nyílt Társadalomért Alap támogatta.
A vitaindító téma a vajdasági média magánosításának a leállítása, és az ezt követő, majd két éve tartó patthelyzet kialakulása volt.
– Május elsejéig elkészül az a tervezet, amely biztosíthatná a médiumok privatizációjának folytatását – mondta bevezetőjében Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke.
Ana Tomanova-Makanova tartományi tájékoztatási titkár felszólalásában elmondta, hogy a tartományi titkárság részéről mindent megtettek, hogy folytatódhasson a magánosítási folyamat, de minden próbálkozásuk süket fülekre talál köztársasági szinten. Kifejtette, hogy részükről minden szükséges megbeszélést és procedúrát lebonyolítottak, ami a médiaprivatizáció folyamatának a folytatásához szükséges, és az ezekkel kapcsolatos eredményeket és dokumentumokat eljuttatták a köztársasági szervekhez, onnan azonban semmiféle visszajelzés nem érkezett.
A rendezvényen bemutatták Szerencsés Zsuzsanna elemzését, amely a vajdasági média privatizációjával foglalkozik. Ebben a szerző rámutatott arra, hogy a magánosítás kezdetekor nem létezett semmiféle stratégia, a privatizáció leállítása pedig tisztán politikai lépés volt. A témáról Szerencsés Zsuzsannaa következőképpen nyilatkozott a Magyar Szónak:
– Mi a Vajdasági Újságírók Független Egyesületében úgy gondoljuk, hogy kimondottan fontos egy széleskörű vitát nyitni erről a kérdésről, mert mint köztudott, másféle évvel ezelőtt, egy kormánydöntéssel a médiumok privatizációja le lett állítva, és azóta nem történt semmi. A leállítás közvetlen oka az volt, hogy nem létezett egy kidolgozott stratégia, egy mechanizmus, amely biztosította volna elsősorban a kisebbségi műsorok megmaradását, fönntartását. Így az történt, hogy 2007. december végén, négy nappal az időpont lejárta előtt, a kormány leállította ezt a folyamatot. Ezt széleskörű megbeszélés követte, hogy sürgősen olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi egyrészt a privatizálási folyamat folytatását, másrészt pedig szavatolni fogja a kisebbségi műsorok fenntarthatóságát – mondta Szerencsés Zsuzsanna.
A médiumok Vajdaságban másfél éve nem működnek egyenlő feltételek között. Egyes médiumok a piacgazdálkodás szabályai szerint működnek, míg azok, amelyek nem estek át a magánosításon, közpénzekből vannak finanszírozva.
– A gazdasági válság is komoly hatással van a média helyzetére és működési lehetőségére, attól tartunk, hogy még drámaibbak lesznek a körülmények. Ebben a helyzetben még nagyobb nyomás várható a médiára. A magánosításnak az lett volna a célja, hogy olyan feltételeket teremtsen a média számára, amelyben professzionálisan és függetlenül végezhetik a munkájukat a médiában dolgozók. Ennek a társadalomnak, amely büszke saját multikulturalizmusára, egy olyan mechanizmust kell találnia, amely szavatolni tudja a kisebbségi média fennmaradását, továbbfejlesztését. Én úgy gondolom, hogy eddig az országban nem volt elegendő politikai akarat, ez a kérdés nem szerepelt a politikai elit prioritásai között. Nem mondom azt, hogy a privatizáció rossz a kisebbségi média számára, hanem azt, hogy hiányzik egy igazán jó megoldás – szögezte le Szerencsés Zsuzsanna.
