Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni pontosan, milyen jogokat és kötelezettségeket irányoz elő a törvény a nemzeti tanácsok számára. Természetesen cikkünk nem térhet ki minden egyes részletre, ahhoz legalább 30 oldalra lenne szükség, de talán sikerül bemutatni a fontosabb pontjait. Hét évet vártunk erre a törvényre. Várhatóan a hónap utolsó napján a képviselőház megszavazza.
A törvényt indokló magyarázat szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel oldható meg a nemzeti tanácsok hatáskörének pontos meghatározása és a nemzeti tanácsok demokratikus módon történő megválasztása, biztosítva azt, hogy a választás valóban az egyes nemzeti kisebbség többségi akaratának eredménye legyen.
A törvényjavaslat szerint minden nemzeti kisebbségnek megvan a joga arra, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén történő jogainak megvalósítása céljából nemzeti tanácsot válasszon.
A nemzeti tanácsokat a köztársasági Emberijogi és Kisebbségi Minisztériumnál kell bejegyeztetni.
A nemzeti tanácsot annak elnöke képviseli, akit a nemzeti tanács tagjai közül választanak meg. A tagok száma 15-35 személy között lehet, a pontos szám az adott kisebbség számától függ.
A nemzeti tanácsoknak jogukban áll a nemzeti kisebbség identitása megőrzésének céljából különféle intézményeket alapítani, ezek lehetnek alapítványok, intézmények, egyesületek, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, a hivatalos nyelvhasználat terén tevékenykedő gazdasági társaságok is.
A törvényjavaslat összeállítói szerint különös jelentőséggel bír az a tény, hogy a nemzeti tanácsok részt vehetnek a törvényhozásban, mégpedig úgy, hogy a kultúra, a hivatalos nyelvhasználat és a tájékoztatás kérdéseit rendező törvényjavaslatokat adhatnak át, illetve követhetik e törvények végrehajtását.
Ezen felhatalmazásokon kívül a nemzeti tanácsoknak joguk lesz eljárásokat kezdeményezni a nemzeti kisebbségek individuális vagy kollektív jogainak megvédése érdekében az Alkotmánybíróság, a tartományi és a köztársasági ombudsman, valamint más intézmények előtt.
Oktatás
Az oktatás terén a nemzeti tanácsok bizonyos felhatalmazásokhoz jutnak, így például különféle intézményeket alapíthatnak, és ezt többféleképpen tehetik meg, önállóan, a köztársasági vagy a tartományi hatalommal együtt, esetleg valamelyik helyi önkormányzattal vagy jogi személlyel karöltve.
Ugyanakkora törvénzjavaslat szerint a köztársaság, a tartomány vagy a helyi önkormányzat saját alapítói jogait is átadhatja a nemzeti tanácsnak. A nemzeti tanács javasolhatja a Nemzeti Oktatási Tanácsnak az iskoláskor előtti programok alapelveit, az általános- és középiskolai tanterveket és programokat, és véleményezhetik a nemzeti kisebbségek számára jelentős oktatási intézmények tanterveit és programját.
A törvényjavaslat 14-es cikkelye szerint a Nemzeti Oktatási Tanács a nemzeti tanács javaslatára kezdeményezheti az oktatási miniszternél a nemzeti kisebbségek különlegességét biztosító tankönyvek használatának jóváhagyását, illetve a külföldről történő könyvbehozatal esetében az oktatási miniszter a nemzeti tanács javaslata szerint hozhat határozatokat.
Kultúra
A kultúra terén hasonló jogokat irányoz elő a törvényjavaslat, mint az oktatásban. Azon kívül, hogy a nemzeti tanácsok különféle kulturális intézményeket alapíthatnak, itt is meg van adva az a lehetőség, hogy a köztársasági vagy a tartományi hatalom bizonyos intézmények alapítói jogát átadja a nemzeti tanácsnak.
A nemzeti tanácsok dolga lesz meghozni a kisebbségi kultúra fejlesztési stratégiáját, ez a testület határozza meg, hogy mely intézmények vagy rendezvények bírnak különleges jelentőséggel a kisebbségi identitás megőrzése céljából.
Tájékoztatás
A törvényjavaslat szerint a nemzeti tanácsok önállóan vagy más jogi személyekkel együtt alapíthatnak olyan intézményeket és gazdasági társaságokat, amelyek fő tevékenysége a lapkiadás vagy a rádió(s)-televízió(s) műsorszórás. E törvénycikkely második szakasza előirányozza a köztársaság, a tartomány vagy az önkormányzat által alapított tájékoztatási közvállalatok alapítói jogainak átruházását a nemzeti tanácsokra.
A nemzeti tanácsok dolga, csakúgy mint az oktatás és a kultúra terén, a tájékoztatási stratégia kidolgozása is, ezenkívül a nemzeti tanács véleményezi a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség műsorszórási stratégiáját, és tagot javasol a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség Tanácsába.
Döntéshozatal
Amikor kisebbségi oktatásra, művelődésre, tájékoztatásra vagy hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó határozatokat kell hozni, a Köztársasági Képviselőház, a szerb kormány és más állami szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét, amennyiben ezt nem teszik meg, a határozatokat semmisnek kell tekinteni.
A nemzeti tanácsok megválasztása
A törvényjavaslat talán legtartalmasabb része, itt található a legtöbb törvénycikkely. A javaslat szerintminden kisebbségnek jogában áll eldönteni, melyik választási móddal él a két lehetséges közül, tehát nemzeti tanácsát közvetlen vagy elektori módon választja meg. Közvetlen választást akkor bonyolítanak le, ha a választások kiírásának napjáig az adott nemzeti kisebbségnek legalább 50 százaléka feliratkozott a választói névjegyzékre. A nemzeti kisebbségek számát az utolsó népszámlálási adatokból eredeztetik, mégpedig úgy, hogy azt a számot 20 százalékkal kell csökkenteni.
A törvényjavaslat erre vonatkozó része csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek specifikusak a nemzeti kisebbségek számára. Az összes többi választásokra vonatkozó kérdés megegyezik a hatályban lévő köztársasági és tartományi választások esetében alkalmazott törvénnyel.
A specifikum alatt elsősorban azt érti a törvényhozó, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásához külön választási névsort kell összeállítani. Ezenkívül nem lehet a nemzeti tanács tagja olyan személy, aki bíró, közvádló vagy az Alkotmánybíróság bírájának tisztségét látja el.
A nemzeti tanácsok tagjainak megválasztásához a választásokat a köztársasági emberjogi és kisebbségi miniszter írja ki, és szintén az ő kötelessége feloszlatni azt a nemzeti tanácsot, amelyik több mint hat hónapig nem tart ülést. Amennyiben ez bekövetkezik, a következő nemzeti tanács megválasztásig egy ideiglenes kisebbségi szerv kell alakuljon, amelyet szintén a Kisebbségi Minisztérium végzése alapján hoznak létre.
A választói névjegyzéket is a minisztérium állítja össze a kisebbségi állampolgárok jelentkezése alapján. A polgárok adatait bizalmasan kezelik.A nemzeti tanács mandátuma négy évre szól.
A pénz kérdése
A nemzeti tanácsok működéséhez szükséges anyagi keretet közpénzekből teremtik elő, elsősorban a köztársasági és a tartományi költségvetésből, de fennáll a lehetőség arra, hogy magánalapítványok is támogassák a nemzeti tanácsokat. A törvény azt is előirányozza, hogy milyen módon osszák szét a nemzeti tanácsok között a rendelkezésre álló pénzt, mégpedig a köztársasági költségvetésből származó pénzek 30 százalékát egyenlő részekre osztják a Szerb Köztársaság területén regisztrált összes nemzeti tanács között, a maradék 70 százalékot pedig a nemzeti kisebbségek számarányának megfelelően disztribuálják. A tartományi, a helyi önkormányzati és más költségvetési tételekből származó anyagi támogatás szétosztásának módját is pontosan meghatározza ez a törvény.
