Nagy érdeklődéssel figyeltem évekkel ezelőtt azt a szemléletes felvilágosító előadást, amelyet a jégelhárításról tartottak Magyarkanizsán.
Akkor Nagy Julianna, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet jégelhárító osztályának vezetője egy multimédiás prezentáció keretében részletesen elmagyarázta a jégfelhők keletkezésének módját, a jégverés elhárításának módszerét.
Elmondta, hogy Szerbiában 7,7 millió hektár áll jégvédelem alatt, ebből valamivel több, mint 5 millió hektár a mezőgazdasági terület. Összesen 13 radarközpont van a jégvédelem szolgálatában. Vajdaságban 1,7 millió hektár termőföld áll védelem alatt, három radarközpont figyeli a terepet, 377 rakétaállomás van folyamatos készenlétben.
Megtudhattuk, hogy a jégszemcsék aeroszolokra tapadva növekednek. Mivel a természetben kevés az aeroszol, mesterséges reagens feljuttatásával igyekeznek elérni, hogy minél több minél kisebb szemcse keletkezzen, s így a pozitív hőmérsékletre érve gyorsan elolvadjon. A rakéták azt hivatottak megakadályozni, hogy az úgynevezett jégembriók nagyra növekedjenek. A radarállomás feladata kiszűrni a jégfelhőt, és megállapítani, melyik a jégfelhőnek az a része, amelyben a leghatékonyabb ennek a folyamatnak a felgyorsítása.
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet honlapján található az adat, hogy a 13 radarközpont egész évben figyeli a felhőket, de a jégvédelem periódusa április 15-étől október 15-ig tart. A mi térségünk – Bácska és Észak-Bánát – a bajsai radarközponthoz tartozik. Kiderül továbbá, hogy a jégelhárító rakéták egyszerűen, könnyen kezelhetők, biztonságosak.
Egy táblázat tartalmazza a júniusi adatokat, hol hány rakétát lőttek ki, hány volt hatékony, mennyi „sült be”. Annak viszont nem sikerült a nyomára bukkannom, hogy az Adorján, Zenta, Oromhegyes határát sújtó jégverésnek mi lehetett az oka.
– Még várom a hivatalos jelentést – mondta Szalkai Nemes Valéria, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja. – A községben hét településen kilenc kilövőállomás van, Magyarkanizsán, Horgoson, Martonoson, Kispiacon, Velebiten, Oromhegyesen és Oromon. A 9 állomáson 18 kilövő dolgozik. Adorján területén nincs állomás, de a Zentához tartozó, közeli Brionin igen. Kértük a szakvéleményt, hogy indokolt lenne-e egy kilövőállomás építése Adorjánon is. Ha indokolt, akkor a község kiépíttetheti. Nem tudom, mi okozhatta azon a vidéken jégverést. Úgy hallottam, sok rakéta ki se repült. Akkor pedig 10 percet kell várni, amíg a kilövő kiveheti, és új rakétát indíthat. Ha 2-3 rakéta nem repül ki, a 20–30 perc alatt minden tönkremehet.
Rakétából kétféle van – ez 8 kilométerre megy fel
Vanger László horgosi rakétakilövő szerint azonban nem ez lehetett az oka a hatalmas terméskiesést okozó csapásnak, hanem az, hogy túl magasan voltak a jégfelhők.
– Kétféle rakétánk van, a 6-os és a 8-as, elméletileg 6 és 8 kilométerre mennek fel, néha magasabbra is, de nem sokkal. Általában 6–8 méteren vannak a jégfelhők, de akkor Adorjánnál nagyon fenn voltak – magyarázta.
A horgosi kilövőállomásnál megnéztük a rakétákat. Már nem hegyesek, mint régen voltak, és a kilövő beállítása nem is tűnik túl bonyolultnak.
– Négy éve állandó készenlétben vagyok. Mindennap délelőtt 10 órakor fel kell hívni a bajsai központot. Ha azt mondják, nyugodt minden, nincs készültség, akkor elmehetek valahová, de be kell jelenteni, hány órára. Amikor szólnak, hogy a magyarkanizsai kilövők induljanak, ki kell menni a kilövőhelyre, még ha esőt se kapunk, akkor is. Az idén csak éjszaka jönnek a jégfelhők. A múltkor is éjjel egy óra felé szóltak, és hajnali háromig-négyig kint rostokoltam. Addig maradunk, amíg nem szólnak, hogy hazamehetünk.
Vanger László szerint Horgoson külön bonyolítja a munkát a határátkelő. A határtól 8 kilométerre tilos a jégelhárító rakéták kilövése, márpedig ott vannak a legszebb gyümölcsösök.
– El is verte őket az idén egyszer a jég – bólogatott gondterhelten a rakétakilövő.
Hogy hogyan lesz valakiből kilövő? Azt is elárulta: ismerőstől hallotta a lehetőséget, jelentkezett, kiképzésen vett részt.
Nem nehéz megtanulni, mondja. Nagy baj viszont, hogy az idén még egy vasat se kaptak a hidrometeorológiai intézettől, meg a községtől se. Tavaly 3500 dinárt fizetett havonta az intézet, és az önkormányzat ezt az összeget másfélezer dinárral megtoldotta – szintén havonta. Tehát havi 5 ezer dinárért lógtak a szögön éjjel-nappal, hétköznap-vasárnap, fél éven át.
Ezt teszik most is, április 15. óta. Várhatóan az idén ugyancsak két részletben kapják majd meg a pénzüket az intézettől, mint tavaly kapták. Hogy az önkormányzat folyósít-e majd, és mennyit, az a jövő titka. Szalkai Nemes Valéria szerint mindent megtesznek, hogy a község megtalálja a módot a rakétakilövők bérének a kiegészítésére. Hiszen a féléves állandó készültségért, az ítéletidőben való rohanásért, a felelősségteljes, hatalmas anyagi kárt elhárító munkáért ez valóban szégyenletesen kevés.
