Az új kérdőívek – amelyeket októberben alkalmazni fognak – három egységből állnak: a személyre, a háztartásra és a lakásra vonatkozó kérdésekből. Összehangolták őket az Európai Unióban, illetve az ENSZ európai tagországaiban használt népszámlálási kérdőívekkel, sőt a nemzetközileg kötelezőnek számító kérdéseket is felteszik bennük, így a hazai eredmények összehasonlíthatóvá válnak a világ más országaiéival.
Eredetileg áprilisra tervezték, anyagi gondok miatt mégis októberre tolódott a 2011-es népszámlálás, mely – az eddigi értesülések szerint – nagyban eltér majd minden korábbi összeírástól. A rendelkezésükre álló pénz ugyan még mindig nem elegendő, Snežana Lakčević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályvezetője azonban meg van győződve róla, hogy zökkenőmentesen zajlik majd a tizenöt napig tartó népszámlálás.
– Ami a statisztikai hivatalt illeti, az előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva zajlanak az előkészületek a munka lebonyolítására. A népszámlálásról szóló törvény valóban április 1-jére irányozta elő az összeírás megkezdését, de hamar szembetaláltuk magunkat azzal az egyszerű ténnyel, hogy eddig az időpontig nem gyűlik össze elég pénz. Kénytelenek voltunk tehát fél évvel elhalasztani a népszámlálást, mely így október 1-je és 15-e között zajlik majd – mondta el lapunknak Lakčević.
Az összeírás, melyben 46 ezer összeíró vesz majd részt, 2,7 milliárd dinárba, azaz 25 millió euróba kerül. Az állami költségvetésben azonban egyelőre nincs annyi pénz, hogy e nagy vállalkozást teljes egészében fedezni tudják. Az illetékesek szerint a szerbiai még mindig a legolcsóbb népszámlálások közé tartozik. Ha csak a környező országok adatait vesszük alapul, akkor is világos, hogy az összeírás személyenkénti költségei hazánkban a legalacsonyabbak, mintegy 3,5 eurót tesznek ki, ugyanakkor már Montenegróban is 5 eurón felüli, Nyugat-Európában pedig nem ritkán 10 eurónál is nagyobb kiadásokkal számolnak. Olcsó vagy drága, egyre megy, ha nincs rá elég pénz. Beszélgetőpartnerünket a finanszírozási gondokról és azok lehetséges megoldásáról kérdeztük.
– Ígéretet kaptunk arra, hogy az Európai Unió Határon Átnyúló Együttműködési Programja, azaz a 2011. évi IPA révén biztosítani tudjuk a hiányzó összeg jelentős részét. A várakozások szerint már augusztusban jóváhagyhatják a pénzt, mi viszont, némi visszafogottsággal, inkább arra számítunk, hogy szeptember végéig érkezik majd meg a támogatás. Ezért is tartottuk az első lehetséges indulási időpontnak éppen október 1-jét.
Arra a kérdésre, hogy mivel pályázatról van szó, s így nem százszázalékos a várt összeg jóváhagyása, létezik-e valamilyen alternatív megoldási lehetőség, Lakčević elmondta: úgy véli, az EU ígérete elegendő ahhoz, hogy számítsanak a pénzre, legfeljebb azt tartja elképzelhetőnek, hogy a kifizetés határideje tolódik valamelyest, de ezt egyébként is bekalkulálták a népszámlálás kezdetének meghatározásakor.
Mint ismeretes, összeírásokra hazánkban tízévente kerül sor, s a társadalomban végbemenő változásokkal összhangban, állandóan változnak a polgároknak feltett kérdések is.
– A kérdőíveket összehangoltuk az Európai Unióban, illetve az ENSZ európai tagországaiban használt népszámlálási kérdőívekkel, sőt a nemzetközileg kötelezőnek számító kérdéseket is feltesszük bennük, így a hazai eredmények összehasonlíthatóvá válnak a világ más országaiéival. Ezek mellett a kérdések mellett helyet kaptak olyan, nem kötelezően felteendő kérdések is, melyekre a leginkább itthoni viszonylatban mutatkozott érdeklődés, ilyenek például az anyanyelvre vagy a vallásra vonatkozó részek.
Az októberben alkalmazandó kérdőívek három egységből állnak: a személyre, a háztartásra és a lakásra vonatkozó kérdésekből. Ami a személyi kérdéscsoportot illeti, újnak számítanak egyes képzettséget, illetve gazdasági helyzetet firtató kérdések. Az előbbinek a kategóriájába tartoznak majd a számítógép-használattal kapcsolatosak is, melyek célja kideríteni, hogy a lakosság hány százaléka, s milyen mértékben használja a komputert. A gazdasági körülményekre firtató részből kiderül, dolgozik-e a megkérdezett, munkájának köszönhetően tudja-e biztosítani a megélhetését, s azon kívül milyen bevételi forrásokkal rendelkezik még. Kizárólag magukról a forrásokról kérdeznek majd a népszámlálók, a bevételről nem.
– Új kérdésnek számít még a munkahelyre, az iskolába való eljutás módjára vonatkozó is, de a közvélemény figyelmét a leginkább az keltette fel, mely Szerbiában először teszi majd lehetővé, hogy a mozgássérültek, a fogyatékossággal élők számáról, életkörülményeiről is képet kapjunk. Ennek esetében arra kell felelni, vannak-e az illetőnek nehézségei a mindennaposnak számító teendők elvégzésében egészségügyi okok miatt – mondta el az osztályvezető.
Először jutunk majd a hajléktalanok csoportjáról szóló adatokhoz.
– Az összeírás módszere alapján elsődleges és másodlagos hajléktalanságot különböztetünk meg. A szekunder otthontalanokról már az eddigiekben is voltak adataink, ők a kényszerből üres vagonokban, elhagyott pincehelyiségekben élők. Nehezebb a tartózkodási helyüket állandóan váltogató, egyik nap az utca padján, másik nap az állomáson alvó úgynevezett primer csoportról értesülést szerezni. Az adatgyűjtés, a tartományi és köztársasági szociális intézményekkel együttműködve, szeptemberben kezdetét veszi majd, a gyerekek és felnőttek számára ideiglenes menedékhelyet nyújtó központok közreműködésével.
Az adatok feldolgozása több szakaszból áll, azok bevitelét, ellenőrzését, korrekcióját, rendszerezését is magába foglalja. Snežana Lakčevićtól megtudtuk: az adatok bevitelét decemberben kezdik, s ez a folyamat négy hónapig tart majd. Ezt követik a feldolgozás további fázisai. A népszámlálás első, véglegesnek mondható eredményeit legkorábban 2012 augusztusának vége felé ismerhetjük meg, azzal, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal – a népszámlálásról szóló törvény értelmében – már egy hónappal a terepmunka befejezése után, azaz november közepén köteles közzétenni részeredményeket. Ezek lesznek tehát az első nyilvánosságra hozott adatok, a végleges eredményeket viszont 2012 augusztusa és 2013 decembere között közlik majd témaegységenként.
