A vajdasági statútum körüli viták még nem csitulnak, vannak azonban, akik nem az egymás közötti kicsinyes vitatkozással foglalkoznak, hanem a környezetükért, városukért tesznek. Egy ilyen hely Versec, ahová nemrégiben a romániai Krassó-Szörény megye küldöttsége látogatott el. Versec és Krassó-Szörény megye között már évek óta jó együttműködés folyik gazdasági és kulturális téren, és elérkezettnek látták az idejét annak, hogy kibővítsék ezt az együttműködést.
A romániai küldöttség azzal a javaslattal állt elő, hogy Versec község és Krassó-Szörény, valamint Méhed megye együtt nyissanak irodát Brüsszelben. Ily módon a versecieknek ugyanis sokkal nagyobb esélyük lenne a helyszínen megszerezni azokat az EU-s pénzeket, amelyeket az előcsatlakozási alapokból lehet lehívni. Akármennyire is furcsának tűnhet ez egyeseknek, a versecieknek tetszett az ötlet, és azt mondták, hogy komolyan dolgoznak majd azon, hogy ez sikerüljön.
Čedomir Živković, Versec polgármestere elmondta a Magyar Szónak, hogy a román szomszédok úgy jutottak ehhez az ötlethez, hogy túl drága volt számukra az iroda fenntartása Brüsszelben, ezért úgy gondolták, mivel sok határon átnyúló projektumot készítenek együtt Verseccel, felajánlják egy közös brüsszeli iroda megnyitását.
- Tehát ne legyen félreértés, nem mi határoztuk el azt, hogy irodát nyitunk Brüsszelben, hanem a román küldöttség ajánlotta fel egy közös iroda létrehozását. Krassó-Szörény megyének már évek óta irodája van Brüsszelben. A küldöttség elnöke, Sorin Frunzaverde úr pedig évekig az Európai Parlament képviselőjeként dolgozott, és nagyon szerteágazó az ismeretségi köre – mondta Živković.
A román partner már évek óta jelentős összegeket tud megszerezni Brüsszelből ipari parkok építésére és fejlesztésére, valamint az infrastruktúra fejlesztésére. Ezért úgy gondolták, hogy nem lenne rossz, ha Versecnek is képviselője lenne Brüsszelben. Hozzátette: pillanatnyilag egy infrastrukturális projektumon dolgoznak együtt Krassó-Szörény megyével. Pontosabban egy út építéséről van szó, amely Versec–Markovac román határátkelőhelyet és Gradinari–Temesvár helységeket kötné össze. Mivel az említett helyen nincs határátkelő, ezért úgy határoztak, hogy közösen építenek egyet.
Brüsszelben ma több mint 300 regionális képviselet létezik. Érdekes, hogy az utóbbi években nagy számban nőtt ezen képviseletek száma azokból az országokból, ahol az európai uniós társulási folyamat még tart. A környező országokból is szép számmal képviseltetik magukat, pl. Szarajevónak, több horvátországi régiónak, de a boszniai Szerb Köztársaságnak is van képviselete.
Az első hivatalos regionális irodanyitás Brüsszelben 1984-ben volt, amikor Birmingham régió határozta el magát erre a lépésre. Az elején főleg angliai és németországi régiók éltek ezzel a lehetőséggel. Ezt főleg két okból tették: elsősorban azért, mert hatékonyabban tudtak lobbizni saját régiójukért, másodsorban pedig azért, mert így hatékonyabban tudták kieszközölni az európai törvények és folyamatok nagyobb hatását az otthoni törvényhozásra. Az 1992-es Maastrichti Szerződéssel megalapították a Régiók Bizottságát, amelynek tanácsadói testületi szerepe van az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács kötelesek kikérni a Régiók Bizottsága véleményét minden olyan kérdésben, amelynek regionális és lokális kötődése lehet. A konzultációk kötelesek például a következő esetekben: gazdasági és szociális kohézió, a transzeurópai infrastrukturális fejlesztések, egészségügy, oktatás, kultúra, munkáltatói politika, környezetvédelem stb. Éppen ezek a lehetőségek miatt nagyon sok régióban döntöttek úgy, hogy irodát nyitnak Brüsszelben, mert így jobban tudták érvényesíteni érdekeiket Európában.
Szerbiából az első gólya az unió fővárosába, úgy látszik, éppen Versecről érkezik majd, jóllehet Vajdaság már évek óta igyekszik ezt régióként megtenni.
