Bár a nyári szünidő már javában tart, még mindig nem késő néhány hétre szóló munka után nézni azoknak a fiataloknak, akik szeretnének némi zsebpénzt összegyűjteni a vakáció alatt. A szabadkai ifjúsági szövetkezetek idén is várják a tettre kész középiskolásokat és egyetemistákat, hogy munkához segítsék őket, annak ellenére, hogy a kínálat idén jelentősen lecsökkent.
Az ifjúsági szövetkezetek évek óta foglalkoznak diákmunka-közvetítéssel, ahol a takarítástól a költöztetésig igen széles skálán kínálnak fel különféle munkákat a diákoknak. Egészen tavalyig külföldi munkalehetőségek is voltak a fiatalok számára, hiszen a törvényes lehetőségek megvannak hozzá, a szervezés viszont igen hosszú és bonyolult, ráadásul kevésbé „biztonságos” a külföldi munka, mint az itthoni, és ha a kifizetés körül merülnek fel gondok, sokkal nehezebb behajtani a ki nem fizetett béreket. Ezért csak akkor szerepel a kínálatban külföldi munkalehetőség, ha a szervezők biztosak abban, hogy a munkaadó megbízható. Ráadásul
Aladić Nedžed, a szabadkai Građevinac Ifjúsági Szövetkezet igazgatója szerint a jelentkezők száma az előző évekhez képest nem változott, azonban sokkal kevesebb a munkalehetőség, mint eddig.
– A középiskolások és egyetemisták, valamint azok a munkanélküliek tagosodhatnak be a szövetkezetbe, akik harminc évnél fiatalabbak. Csak azoknak közvetítünk munkát, akik tagjaink, de ez így van minden szövetkezetnél. A korhatáron kívül semmilyen feltételnek nem kell eleget tenni, jöhet bárki, aki dolgozni szeretne. Jellemző, hogy főleg közgazdasági és a kisipari, valamint műszaki szakon tanulók fordulnak hozzánk, és a tagjaink mintegy egyharmada magyar ajkú fiatal. Nyáron főleg a középiskolások jelentkeznek többen, de éves szinten inkább az egyetemisták keresnek ideiglenes munkát.
Az a tapasztalat, hogy aki rászánja magát, hogy egy kis zsebpénzért feláldozza a szabadidejét, az nem válogat és megbízható, felelősségteljes munkaerőnek számít. Kivételek persze mindig vannak, teszi hozzá az igazgató, hiszen vannak, akik határozott elképzeléssel érkeznek, és vannak, akik komolytalanul állnak hozzá a munkához. Az előbbieknek megpróbálnak kívánságaikhoz mérten munkát találni, az utóbbiakat viszont a munkaadók elküldik, ha elégedetlenek.
– A felkínált állások között kevés az olyan nehéz fizikai munka, mint a cementhordás, kapálás, inkább a szezonmunkák a jellemzőek, mint a meggyszedés, fűkaszálás, időnként szórólapok osztogatása, takarítás, promóciós munkáink vannak, vagy segédmunkásokat keresnek a termelésben, például a harisnyagyárban. Néhány vállalattal állandó kapcsolatban vagyunk, és néha a közvállalatok is felkeresnek minket, vagy éppen mi keresünk meg cégeket, vállalatokat. Egy-egy munkára igyekszünk képességeik és érdeklődésük szerint kiválasztani a fiatalokat, akiket elküldünk a munkaadóhoz. Minden munkát vissza lehet utasítani, de aki elvállalja, annak kötelező megjelenni a munkaadónál és ha nem akarja tovább csinálni, ugyanúgy köteles erről minket rögtön értesíteni, hogy tudjunk valaki mást küldeni helyette. A kifizetésnél az esetek többségében nincs fennakadás, de voltak problémás helyzetek. A lányok esetében az órabér a legtöbb munkánál 150 dinár, a fiúk esetében 200 dinár, a nehéz fizikai munkáért 250 dinár jár óránként. Ez a minimális órabér, ennél persze fizethetnek többet is.
Veselin Stefanović, a Biznis ifjúsági szövetkezet igazgatója is hasonló tapasztalatokról számolt be. Eddig inkább a középiskolások jelentkeztek náluk, mert az egyetemistáknak vizsgaidőszakuk volt.
– A legtöbb fiatalnak nincs konkrét elképzelése, csak szeretne valamit dolgozni. Sajnos az előző évekhez képest sokkal kevesebb munkalehetőség van, főleg a leszedett gyümölcsök szétválogatása, az áru ki- és bepakolása aktuális most, de szokott lenni adminisztrációs munka és egyéb kisebb kisegítő munka is. A munkaadókkal állandó kapcsolatban vagyunk, de most főleg az idénymunkákkal kapcsolatban tudunk ajánlatokat adni a fiataloknak. A megfizettetés mostanában kicsit nehezebb, vagyis többet kell várni a pénzre, de persze nem minden esetben van ez így.
A munkaadók többségében elégedettek a fiatalok munkájával és ha van alkalmuk, akkor hívják is őket kisegítőnek. Külföldi munkalehetőségeket most már ebben az ifjúsági szövetkezetben sem ajánlanak fel, azonban a korábbi években például a montenegrói tengerparton lehetett egy kis pénzt keresni pincérként, takarítóként, vagy az építőiparban kisegítőként. Mivel a külföldi munkavállalás sok papírmunkával jár, nehéz ellenőrizni, mi történik a terepen, mennyire biztonságos és a bérek megfizettetése is bonyolultabb, nem vállalják az ilyen jellegű munkák közvetítését, habár ajánlatok érkeznek. Mint Veselin Stefanović kiemelte, a külföldi munkavállalás legbiztonságosabb módja, ha az a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül történik, ők inkább a helyi ajánlatokkal foglalkoznak.
