– Figyelmeztettem Zoran Đinđićet 2001-ben, hogy a különleges rendőralakulat (JSO) tagjai között bűnözők is vannak – mondta csütörtökön a vörös sapkások elleni bírósági eljárás során Goran Petrović, az állambiztonsági szolgálat (DB) egykori vezetője.
Az alakulat által 2001 novemberében lefolytatott fegyveres lázadás perének csütörtöki tárgyalásán Petrović úgy értékelte, hogy a kormány tehetetlennek bizonyult ezzel az egységgel szemben.
– Đinđićet arról értesítettem 2001-ben, a lázadás idején, hogy az alakulatnak öt bűnöző, gyilkos tagja is van, akik tevékenységükhöz védőbástyaként használják a különleges rendőralakulatot, s akiket én el akartam távolítani az alakulatból – közölte Petrović, s hozzátette, hogy nem kapott kellő támogatást arra, hogy említett szándékát végre is hajtsa.
Példaként említette: Goran Radosavljević Guri rendőrtábornok közölte vele, hogy nem tehet semmit Milorad Ulemek Legija ellen, aki akkor már az egység egykori parancsnoka volt, ennek ellenére azonban mégis megőrizte befolyását és irányítása alatt tartotta a JSO-t. Guri arra hivatkozott, hogy Legija többször is megmentette az életét, így nem léphet fel ellene. Petrović azt mondta, akkor mondott le, amikor világossá vált előtte, hogy rá sem hallgatnak az alakulat tagjai.
A DB egykori főnökének vallomása szerint a vörös sapkások nem a miatt lázadtak fel, amit valós okként megjelöltek. A lázadás oka szerinte nem a Banović-fivérek letartóztatása volt, mert arról már tudtak az alakulat tagjai korábban is, s nem érte őket meglepetésként, ahogyan azt védőbeszédeikben állították. A vörös sapkások állítása szerint az állam kijátszotta őket, azt közölték ugyanis velük, hogy veszélyes bűnözőket kell elfogniuk, s kiderült, hogy a hágai törvényszék által körözött Banović fivéreket kellett előállítaniuk. Az alakulatnak pedig az volt az álláspontja, hogy a Hágával való együttműködést szabályozó törvény nélkül nem hajlandók letartóztatni egyetlen vádlottat sem.
– Maga a tény, hogy elutasították a további engedelmességet az államnak, ugyanakkor megtartották a pénzt és a fegyvereket, máris lázadást jelent, ami kellemetlen helyzetbe hozza az államot és annak intézményeit még akkor is, ha esetleg senkinek sem akartak ártani – fogalmazott az állambiztonság volt vezetője.
A bíróság előtt tett vallomása során Petrović közölte: a Đinđić-kormány megalakulását követően az alakulat azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja ki az ibari autópályán történt bűncselekmények, valamint Slavko Ćuruvija és Ivan Stambolić meggyilkolásának az ügyét. Milorad Ulemek és Duško Maričić, a JSO akkori parancsnoka, akiket lázadással is vádolnak, a maximálisan kiszabható, negyven év szabadságvesztést kapták az ibari bűncselekmények és Stambolić meggyilkolása miatt. Veselin Lečić, Dragoslav Krsmanović, Dragiša Radić, Vladimir Pocić és Mića Petraković vádlottak szabadlábról védekeznek, mivel november végén felfüggesztették az előzetes letartóztatásukat. Milorad Ulemeket, Zvezdan Jovanovićot és Dušan Maričićet a požarevaci börtönből szállítják majd a bírósági tárgyalás színhelyére, ott töltik ugyanis büntetésüket. Legija azt javasolta, hogy a lázadás ügyében Momčilo Perišićet, az akkori kormány biztonsági kérdésekkel megbízott alelnökét is hallgassák ki, mert ő tudná a leghitelesebb helyzetképet adni arról, veszélyeztette-e az állambiztonságot a fegyveres felkelés. Perišićet a közelmúltban mentette fel a hágai bíróság a háborús bűnök elkövetésének vádja alól.
A vörös sapkások lázadásának ügyében most megkezdett bírósági eljárás során számos politikust is kihallgatnak majd. A vádirat szerint 2001. november 9-e és 17-e között a különleges egység tagjai megszakították a kommunikációt a parancsnoksággal, a kúlai központba vonultak vissza, nem engedelmeskedtek az állam utasításainak, s a belügyminiszter és a miniszterelnök felszólításainak sem voltak hajlandók eleget tenni. Az alakulat felfegyverzett tagjai két ízben, november 10-én és 12-én az autóutat is zárlat alá helyezték – először Verbásznál, másodszor pedig Belgrádban, a Sava Központ mellett. Dušan Mihajlović akkori belügyi tárcavezető menesztését és Goran Petrović DB-vezető leváltását követelték. A vádirat szerint a vörös sapkások lázadása veszélyt jelentett az ország biztonságára és alkotmányos rendjére.
