Diplomáciai úton tudatta az Európai Parlament képviselőivel Szerbia azt a véleményét, mely szerint a Koszovóról szóló legújabb parlamenti határozat szövege egyes elemeiben meglehetősen elfogultnak számít – Pristina javára. Leginkább azokra a részekre céloz a szerb államvezetés, melyekben a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet taglalja a dokumentum.
A javaslatot Ulrike Lunaček, az EP alelnöke terjesztette a parlament külügyi bizottsága elé, mely bizottságnak most Duško Lopandić, az uniós szerbiai küldöttség nagykövete küldött levelet kifejezve elégedetlenségét.
A dokumentum, melybe a Beta hírügynökség betekintést nyert, negatív kontextusban beszél arról, hogy Koszovót nem vették fel az UNESCO-ba annak legutóbbi párizsi főkongresszusán, s megállapítja, hogy Szerbia minden erejével küzdött ez a lépés ellen. Ugyanakkor dicséretben részesíti Koszovót, mert az ottani adófizetők pénzéből finanszírozta néhány szerb kulturális műemlék felújítását.
A nagykövet kifogásolta, hogy a jelentés tervezete egy szóval sem tesz említést Pristinának arról a döntéséről, mellyel a brüsszeli megállapodást megszegve a koszovói alkotmánybíróságot hatalmazta fel, hogy megvizsgálja a szerb községek közösségéről szóló döntés alkotmányosságát.
A dokumentum Szerbia szerint azért is elfogult, mert nem szól az elűzött szerbek visszatéréséről és az azt szavatoló koszovói mechanizmusok hiányáról, Szerbiát ugyanakkor elmarasztalja még azért is, ha az ott hivatalos mandátummal rendelkező KFOR döntésére várt, mielőtt eleget tett volna pristinai követeléseknek.
