2024. július 17., szerda

Süllyedő templom?

Elkészült a topolyai templom állapotára vonatkozó hatástanulmány
A topolyai Sarlós Boldogasszony-templom (Fotó: Lakatos János)

A VMDP topolyai szervezetének fölkérésére Éhn József építészmérnök felmérte a Délvidék legnagyobb katolikus templomának állapotát. Az épület nem életveszélyes, de javításra szorul, állítja az építész. A teljes felújítás költségei elérhetik a húszmillió dinárt.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) topolyai szervezete tegnap Éhn József építészmérnököt, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnökét látta vendégül. Éhn és munkatársai hatástanulmányt készítettek a topolyai Sarlós Boldogasszony római katolikus templom állapotáról, és az építész erről számolt be egy rövid sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Ágoston András , a VMDP elnöke is. A sajtótájékoztató részvevőit Kovács László , a VMDP helyi szervezetének elnöke üdvözölte. Elmondta, hogy 104 éve épült a topolyai templom, és utoljára 20 éve végeztek rajta festési és tatarozási munkálatokat. Akkor esőelvezető csatornát kapott az épület, és járdát építettek köré, most viszont aktuálissá vált a toronyszerkezet felújítása is. Ennek kapcsán kérték Éhn segítségét. A budapesti építész elmondta: évek óta tartja a kapcsolatot topolyai barátaival, épp ezért vállalta szívesen ingyenesen a szükséges vizsgálatok elvégzését.

– Azoknak az híreszteléseknek szerettünk volna utánajárni, melyek szerint a templom fokozatos tönkremenetele nagy veszélyt jelent, és a benne való tartózkodás nem biztonságos. Felmértük a templom hibáit, és javaslatokat tettünk, hogy mit kell tenni a jövőben – mondta el Éhn vizsgálódásuk apropójáról. Az építésztől megtudtuk, hogy a Délvidék legnagyobb temploma lápos talajra épült, ennek ellenére azonban nem kezdett el süllyedni, a tornyot tartó falak viszont óriási terhelésnek vannak kitéve.

– A templomhajó és a torony rész közé ma már valamilyen dilatációs hézagot építenének, hogy az eltérő súlyból származó süllyedést kompenzálni lehessen. Ilyennel nem rendelkezik a templom, de ahhoz képest, hogy már száz éve áll, nem találtunk olyan szerkezeti repedéseket, amelyek aggodalomra adnának okot. Felgyorsult süllyedésre utaló nyomokat sem találtunk, a meglévő repedések igen szerény süllyedésre utalnak, amely az eltérő terheléstől származik.

Éhn József építészmérnök, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke

Éhnék behatóan foglalkoztak a templom tornyával, és kiderült, hogy a húsz évvel ezelőtti felújítás során a megrongálódott faszerkezetű gerendamerevítést vasbetonnal helyettesítették, a farészt viszont nem távolították el.

– A torony faszerkezetű gerendarácsa a levegőben lóg, és akármikor leszakadhat. Ezt el kellene távolítani, vagy rögzíteni kellene a vasbetonhoz, mert más szerepe nincs.

A szakemberek a vizsgálatokat követően arra jutottak, hogy a templomot nyugodtan lehet használni, nem életveszélyes. A vizsgálati eredmények alapján Éhn javaslatokat tett a szükséges javításokra vonatkozóan.

– Azt állapítottuk meg, hogy közvetlen életveszély nincs, a templom rendeltetésszerű használatát semmi sem akadályozza. Mi költségvetést készítettünk a szükséges munkálatokról, és ezt két részre osztottuk. Az első részben olyan munkálatokat javaslunk, amelyeket rövidtávon, 3–5 éven belül kell elvégezni, a második részben pedig az épület állagmegtartásához szükséges munkálatokat soroljuk fel. Az utóbbival azért lenne érdemes foglalkozni, mert a különböző repedések és hibák folyamatosan terjednek, és a helyreállítási költségek annál magasabbak, minél tovább halasztjuk a szükséges munkálatokat. Becsléseink szerint a teljes felújítás 19 millió dinárba fog kerülni, ebből a rövidtávú munkálatok elvégzéséhez 8 millió dinárra lesz szükség.